„Borisz orosz cár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
49. sor:
Borisz Godunov a zűrzavarok közepette Iov pátriárka segítségével lépett az orosz trónra. [[1598]]. [[február 21.|február 21-én]] koronázták meg, és azonnal egyeduralkodónak tekintette magát, amivel azonban az őt támogató bojárok közül sokan nem értettek egyet.
Uralkodása első évei azzal teltek el, hogy kiiktatta lehetséges vetélytársait. Közéjük tartozott a [[Romanov-ház|Romanov család]], akik [[I. Fjodor orosz cár|I. Fjodor cár]] anyai rokonai voltak. A család fejét, [[Fjodor Nyikityics Romanov|Fjodor
Még trónra lépése előtt, I. Fjodor uralkodása alatt Godunov jelentős sikereket ért el a külpolitikában. A lengyelekkel 15 éves fegyverszünetet tudott kötni [[1587]]-ben, s a hároméves [[Svédország|svéd]] háborút is békével zárta [[1593]]-ban. A béke kijáratot biztosított Oroszországnak a [[Balti-tenger]]hez. Ugyancsak Borisz Godunov erősítette meg az orosz pozíciókat a [[Kaukázus]]ban is. Ezzel együtt foglalkozott annak lehetőségével, hogy a [[Német-római Birodalom]] és a [[Habsburg-család|Habsburg]] [[Ausztria]] szövetségeseként maga is beavatkozzék a [[Török háborúk Magyarországon|magyarországi török háborúkba]]. A németekkel Moszkvának ekkor különösen jó viszonya volt, s ezt a cárok Lengyelország ellenében akarták felhasználni. Godunov alávetette a [[Nogaji Tatár Kánság|Nogaj Hordát]] a kormánynak, és ezzel megnyitotta az utat Nyugat-[[Szibéria]] felé, ezzel pedig a Habsburgokat is segítette, mert Nogaj fegyveresei harcoltak [[Magyarország]]on és [[Havasalföld]]ön a [[Oszmán Birodalom]] seregeivel.
| |||