„Széll-kormány” változatai közötti eltérés

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Az 1905-1906-os magyarországi belpolitikai válság –> 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság
a
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Az 1905-1906-os magyarországi belpolitikai válság –> 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság)
Magyarország 1901-ben több más országhoz hasonlóan újabb gazdasági válsággal kellett, hogy szembenézzen, aminek egyik eredményeként megbukott az Ipar- és Kereskedelmi Bank, melynek Széll az elnöke volt. Ennek ellenére, vagy éppen ezért [[1902]]. [[december 31.|december 31]]-én sikerült megkötni a kiegyezés értelmében tízévente kötelezően megújítandó gazdasági kiegyezést (1867. évi XIV. törvénycikk), ami kereken öt évet váratott magára (1897-ben kellett volna aláírni, de a kaotikus bécsi és budapesti politikai állapotok, illetve az ezeket tetőző korabeli gazdasági világválság ezt együttesen ellehetetlenítették). Mivel Széll annak reményében, hogy az osztrákok valamiképp viszonozzák, az ezt megelőző tárgyalásokon nem lépett fel a Budapesten elvárt eréllyel. Az ilyeténképp kivívott ellenszenv az ellenzék körében az [[obstrukció]] újrakezdését vonta maga után. Ezt csak tetézte a [[Nemzeti Párt]] 1900-as beolvadása is, amivel nemhogy erősödött a Szabadelvű Párt, hanem egyenesen három frakcióra bomlott. Mikor Széll megpróbálta (osztrák kérésre) a hadsereg létszámának növelését elérni, újból „kitört a pokol”, aminek eredményeként nem sikerült elfogadtatni az 1903. évi költségvetést a törvényi határidőn belül. Ez az amúgyis nyomasztó viszonyok közt tengődő [[Horvát-Szlavónország]]okban kisebb magyarellenes zavargást szült (áprilisban főleg a magyar vasutak épületein található magyar feliratokat és címereket megrongálták, leverték). [[Május 1.|Május 1]]-jén be is állt a költségvetésen kívüli állapot, aminek sehogyan sem tudott véget vetni, így [[június 27]]-iki hatállyal benyújtotta lemondását.
 
A Széll-kabinetet követő [[első Khuen-Héderváry-kormány]] alig több, mint négy hónap alatt eredmény nélkül elbukott, így a helyzetet csak az azt követő [[első Tisza István-kormány]] tudta megoldani. Tisza extrém erőszakos, gyakorta házszabály-sértő módszerei (pl „[[zsebkendőszavazás]]”) rövid úton a közvélemény veszélyes mértékű polarizálódásához, a Szabadelvű Párt történelmi választási vereségéhez és az ezekből együttesen adódó [[Az 1905-19061905–1906-os magyarországi belpolitikai válság|súlyos belpolitikai válságválsághoz]]hoz vezettek.
== A kormány tagjai ==
{|class="wikitable" style="font-size:95%"
7 886

szerkesztés