Főmenü megnyitása

Módosítások

→‎Hatalomra jutása: A javítás az orosz nyelvű szócikk alapján történt.
Jaroszláv apja [[I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem]], anyja a polocki fejedelem lánya, Rognyeda, akinek apját az esküvő előtt Vlagyimir meggyilkolta.<ref name=makai>{{cite web | title = Makai János: Bölcs Jaroszlav bölcsessége ''Megjelenés helye: Világtörténet 1997. ősz-tél. 3-23.'' | publisher = Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Intézet | url = http://tortenelem.ektf.hu/tanszekek/makaijanos/letoltes/jaroszlav.htm | language = magyar | accessdate = 2010-05-05}}</ref> Vlagyimir a jelentős helyi központok élére elsősorban számos fiai egyikét állította, így került Jaroszláv [[1010]]-ben [[Novgorod]] trónjára.<ref name=makai/> [[1014]]-ben megtagadta a Kijevnek járó évi adó megfizetését, így ellentét keletkezett apa és fia között, és Jaroszláv felkészült a várható megtorlásra.<ref name=makai/> [[vikingek|Varég]] zsoldosokat fogadott, akik igen erőszakosan viselkedtek a novgorodiakkal.<ref name=makai/> A városban kitört a felkelés, a lakosok varégokat öltek meg, s válaszul erre Jaroszláv novgorodi előkelőket végeztetett ki.<ref name=makai/> Vlagyimir halála miatt ([[1015]]) a kijeviek hadjárata elmaradt.<ref name=makai/>
 
A következő kijevi nagyfejedelem, Vlagyimir egyik fia, [[I. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem|Szvjatopolk]] mindent megtett azért, hogy esetlegesen trónját fenyegető fivéreitől megszabaduljon, s az erősen elfogult óorosz források szerint három testvérét, Boriszt, Glebet és Szvjatoszlavot is meggyilkoltatta.<ref name=makai/> Mivel ezek a gyilkosságok egybeestek Jaroszláv érdekeivel is, valószínűleg számára csak ürügyet szolgáltattak.<ref name=makai/> Sőt az egyik skandináv forrás ''(Eymundarsaga)'' szerint Boriszt épp Jaroszláv gyilkolta meg.<ref name=makai/> Jaroszláv, aki megszerezte a novgorodiak támogatását, novgorodi és varég harcosokból álló seregével a [[Dnyeper]] partján, [[Ljubecs]]nél megverte Szvjatopolk seregét ([[1016]]). Fivére [[Lengyelország]]ba menekült, s Jaroszláv kijevi nagyfejedelem lett.<ref name=makai/> A novgorodiakat busásan megjutalmazta, és a források alapján valószínűsíthető, hogy a város és környező területe kiváltságokat kapott.<ref name=makai/> Szvjatopolk azonban erős támogatóra talált apósa, [[I. Boleszláv lengyel király]] személyében, aki csapatokkal sietett a segítségére, seregében lengyel katonák mellett német és magyar segédcsapatokat is voltak.<ref name=makai/> A következő ütközetben, amelyet a [[Nyugati-Bug folyó]] folyó mellett vívtak, Jaroszláv hatalmas vereséget szenvedett, és mindössze 4 főnyi kíséretével jutott el Novgorodig, ahol a lakosok (akik féltették városuk kiváltságait) pénzt gyűjtöttek újabb harcosok felfogadására.<ref name=makai/> Valószínűleg ekkor vette feleségül [[III. Olaf svéd király]] lányát, Ingigerdát (orosz nevén Irinát), így megnyerve magának a varégok szövetségét. Közben Szvjatopolk és I. Boleszláv között ellentét keletkezett, és a lengyelek kivonultak.<ref name=makai/> Szvjatopolk a [[besenyők]]től kapott segítséget, de az [[AltoIlticja|Alta]] folyónál Jaroszláv harcosaitól súlyos vereséget szenvedett, és rövidesen meghalt ([[1019]]).<ref name=makai/>
 
Bár a fejedelmi hatalmat megszerezte, Jaroszlávnak továbbra is harcolnia kellett. [[1021]]-ben unokatestvére, [[Brjacsiszláv polocki fejedelem]] támadta meg Novgorodot.<ref name=makai/> Őt Jaroszláv kijevi segítséggel legyőzte, de a következő ellenfelével korántsem volt ilyen könnyű a helyzete.<ref name=makai/> [[1024]]-ben testvére, [[Msztyiszlav tmutarakáni fejedelem]] kihasználta, hogy a nagyfejedelem Novgorodban van, és megpróbálta bevenni Kijevet.<ref name=makai/> A sikertelenség után [[Csernyigov]]ot foglalta el.<ref name=makai/> A Csernyigov közelében sorra kerülő ütközetben Msztyiszlav győzött, Jaroszlav pedig Novgorodba menekült.<ref name=makai/> Msztyiszlav nem élt vissza a helyzetével, sőt a kor szokásaihoz mérve nagylelkűnek mutatkozott.<ref name=makai/> Elismerte Jaroszláv, mint idősebb testvér igényét a kijevi trónra, magának Csernyigovot és a Dnyeper bal partját tartotta meg.<ref name=makai/> Ez alapján kötötték meg a [[gorogyeci béke|gorogyeci békét]] [[1026]]-ban.<ref name=makai/> A [[Kijevi Rusz]]ra több éven át tartó béke korszaka köszöntött.<ref name=makai/> A testvérek betartották a szerződésben foglaltakat, sőt egyesített erővel támadtak Lengyelországra.<ref name=makai/> Mindenesetre az óorosz források Szvjatopolktól eltérően a legnagyobb elismerés hangján szólnak Msztyiszlavról, aki [[1036]]-ban halt meg.<ref name=makai/> Ezután Jaroszláv ''„az orosz föld egyeduralkodójává vált”'', ahogyan a [[Nyesztor-krónika|Nyesztor-krónikában]] áll.<ref name=makai/>