„Tanulási akadályozottság” változatai közötti eltérés

A [[20. század]] derekától kezdve a követelmények növekedésével kialakult egy olyan gyermekcsoport az általános iskolákban, akik nem tudnak eredményesen tanulni, viszont nem felelnek meg az értelmi fogyatékosság kritériumainak. (idegrendszeri károsodás és 70 alatti [[IQ]]). Ezek a gyermekek gyakran kerülnek a tanulásban akadályozottak osztályaiba.
Kutatások sora igazolta hazánkban is, hogy az eltérő szociokulturális környezetből származó gyermekek készségeinek, képességeinek fejlettségében jelentős különbségek vannak. [[Magyarország]]on kirívóan erős az összefüggés a gyermekek iskolai teljesítménye és társadalmi háttere között az [[Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet|OECD]]-országokhoz képest.
 
[[Statisztika]]i tényként kezelhető, hogy az alacsonyabb társadalmi státusú családok gyermekei (illetve a [[romák|roma]] családok gyermekei) [[középosztály]]beliközéposztálybeli társaiknál átlagosan nagyobb nehézségekkel indulnak neki az általános iskolának. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az [[iskola]] nem hogy nem kompenzálja, hanem még inkább elmélyíti a gyerekek otthonról hozott hátrányát. A mai magyar iskolák többsége nem toleráns a gyerekek különbözőségével kapcsolatban, és az oktatás-központúság, a teljesítményorientáltság miatt a pedagógusok kevés hangsúlyt fektetnek a nevelésre, a gyerekek alacsonyabb rendű szükségleteinek kielégítésére.
 
=== WHO szerinti értelmezés ===
Ez a WHO-definíció még mindig egyenes vonalú oksági láncként fogta fel a biológiai, a pszichés és a szociális szintek összefüggéseit. Eszerint a fogyatékosság az egyén individuális minősége.
A WHO 2011-es klasszifikációja az 1980-as „fogyatékossági„[[fogyatékosság]]i folyamat” értelmezés kritikájából indult ki, amelynek fő elemei a kontextus faktorok jelentőségének elhanyagolása, a lineáris folyamatértelmezés, valamint a továbbra is megmaradt medicinális megközelítés voltak. Hivatalos magyar fordítása „A funkcióképesség, a fogyatékosság és [[egészség]] nemzetközi osztályozása ([[FNO]])” címen jelent meg (2004).
 
Ez az osztályozási rendszer a fogyatékosság három szintje, az organikus, a funkcionális és a szociális szint kölcsönhatását hangsúlyozza.
146 763

szerkesztés