|
== Története ==
'''Basal''' nevét az oklevelek [[1217]]-ben említették először, mint a [[Győr nemzetség]] birtokát.
A falu a [[Győr nemzetség]], majd a [[Rátót nemzetség]] birtoka volt.
Az e nemzetségből származó Endes fia Péter, [[1217]]-ben szerezte meg, de része volt benne Endes testvére Péter leányának, Jechának is, aki a maga részét [[1231]] előtt sógorának, Monoszlai Makár fiának, adta el.
Az [[1556]]-ban a [[törökök]] hadjárata alkalmával - a hagyomány szerint - [[Ali basa]] a falu melletti hárserdőből támadta [[Szigetvár]]t.
A Győr nemzetség a [[tatárjárás]] utánni időkben elveszítette itteni birtokait, amelyek a [[Rátót nemzetség]] kezeire kerültek; de Endes fia Péter utóda, Ábrány fia Szenterzsébeti László, [[1302]]-ben unokaöcscsével, György fia Szehénnel, visszaperelte a Rátót nemzetség pásztohi ágától.
[[1350]]-ben Ábrány fia László utóda Szenterzsébeti Pál fia János volt a birtokosa.
[[1360]]-ban, [[1448]]-ban és [[1453]]-ban [[Pata]] város tartozékai közé tartozott.
[[1455]]-ben Marczali János a toldii [[pálosok]]nak hagyományozta, [[1464]]-ben azonban ismét a patai uradalom tartozékai közé tartozott.
Az [[1556]] évi hadjárat folyamán Ali basa, a [[babócsa]]i harcok lezajlása után, a község melletti hársfaerdőben tábort ütött, majd innen támadt [[Szigetvár]] ellen, de azután a vár ostromát abbahagyta , és elvonult.
A [[török hódoltság|török időkben]] sem néptelenedett el a falu, lakói ekkor is [[magyarok]] voltak.
Az [[1660]] évi pannonhalmi főapátsági tizedjegyzék szerint a székesfehérvári custosság és Kubinyi László, [[1692]]-ben pedig Grabarics Péter volt a földesura.
[[1715]]-ben 9 háztartását írták össze és ekkor Akai Istváné volt.
Az [[1773]]-[[1776]] években Kubinyi Sándor birtoka volt. E család tagjai közül Kubinyi Albert [[1860]]-ig volt itt birtokos.
A [[18. század]]ban [[magyarországi horvátok|horvát]], majd a [[19. század]]ban [[magyarországi németek|német]] családok is költöztek ide.
Az [[1950-es megyerendezés]]sel a korábban a [[Somogy vármegye|Somogy megyéhez]] tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
== [[Nevezetességei]] ==
* Református temploma - [[1858]]-ban épült.
* A Református templom - [[1902]]-ben újították fel.
* A Református templomon a második világ háború halottak tábláját [[2010]]-ben cserélték le.
== Jegyzetek ==
| 