„Labdaházi eskü” változatai közötti eltérés

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 109.61.48.244 (vita) szerkesztéséről MastiBot szerkesztésére
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 109.61.48.244 (vita) szerkesztéséről MastiBot szerkesztésére)
 
== Következmények ==
[[Június 23.|Június 23]]-án a király megjelent a Nemzetgyűlés előtt. Nyilatkozatában az adók és a kölcsönök megszavazásának jogát a rendekre ruházta, elfogadta a személyes szabadságot, a sajtó szabadságát, a közigazgatás decentralizálását. Összességében elfogadta a [[liberális]] követelésket, de elutasította a jogok egyenlőségét: a hivatalok nem mindenki számára elérhetők, a fejenkénti szavazás csak bizonyos kérdésekre korlátozódik, a változások nem érintik a következő rendi gyűléseket. Javaslatait - melyek egy arisztokratikus monarchiát céloztak meg - éppen ezért a Nemzetgyűlés elutasította. A király pedig az ellenszegülő képviselőkkel szemben ekkor nem aldddddddalkalmazott erőszakot.
 
A helyzetet tovább bonyolította, hogy [[június 25.|június 25]]-én 47 nemes csatlakozott a harmadik rendhez. Így az uralkodó [[június 27.|június 27]]-én maga parancsolta meg a kiváltságosoknak, hogy csatlakozzanak a Nemzetgyűléshez. Az [[Alkotmányozó Nemzetgyűlés]] ezzel tulajdonképpen létrejött, bár hivatalosan csak [[július 9.|július 9]]-én vette fel a nevet.