„Velemér” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Hetés –> Kerka-vidék |
|||
1. sor:
{{Magyar település infobox
| név = Velemér
| képaláírás = Velemér látképe
| címer = HUN Velemér COA.jpg
| régió = Nyugat-Dunántúl
19 ⟶ 21 sor:
| KSH kód = 18430
}}
[[Fájl:veleméricsűr.jpg||250px|bélyegkép|jobbra||Jellegzetes csűr Velemér Fő utcáján]]▼
'''Velemér''' ([[szlovén nyelv|szlovénül]] ''Velemer'') [[község]] [[Vas megye|Vas megyében]], az [[Őrség]]ben, az [[Őriszentpéteri kistérség]]ben.
27 ⟶ 28 sor:
== Története ==
Velemér [[ókori]], [[középkori]] történelme összefonódik a [[gyepü]]k és a [[Szentháromság-templom (Velemér)|Szentháromság-templom]] történetével.
1732-től több mint 50 éven át a reformátusok Kustánszegre jártak templomba a katolizáció következményeként. Vallásszabadságukat 1783. november 2-án nyerték vissza.
</br>„Az 1828-as jobbágyösszeírás szerint Veleméren 68 adófizetô, köztük 35 jobbágy, 4 kovács és egy molnár lakott. A község és az egyház eggyéforrottságára jellemző, hogy 1875-ben a református presbitérium és a községi előljáróság egy és ugyanaz a testület volt.▼
▲
</br>A XX. század eleje Velemér legutolsó aranykora. A múlt század második felétôl gyorsan szaporodó lakosság száma 1910-ben már 438 fô. Velemér 1622 holdas határa 120 gazdaságot tartott el (300 marha, 250 sertés, 36 hold szôlô). Jó anyagokból, kitűnô ízléssel épített téglaházai ma is e kort idézik, intézményei többségének (bolt, kocsma, önkormányzati iroda, könyvtár, vendégházak) az ekkortájt emelt épületek adnak otthont.” ▼
▲
A két világháború, majd a rendszerváltás előtti korszak ipari, gazdasági fejlődést nem hozott a település számára. Ma jellemzően az idegenforgalomból, valamint mezőgazdasági munkából tudja fenntartani magát a lakosság. <ref>[http://www.cserepmadar.hu/03/velemer-tortenete-hu.htm Velemér története]</ref>
41 ⟶ 44 sor:
== Nevezetességei ==
=== Szentháromság-templom ===
{{Fő|Szentháromság-templom (Velemér)}}
Velemér jelentős műemléke a Papréten emelkedő, a Szentháromság tiszteletére szentelt, egyhajós, nyugati tornyos (azaz [[keletelés|keletelt]]), a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott, kőből és téglából épült katolikus templom. A templom építésének pontos évszámát nem lehet tudni, a stílus alapján az 1200-as évek végére teszik. Freskóit Aquila János festette az 1378-ban.
51 ⟶ 54 sor:
=== Az őrségi építkezés ===
▲[[Fájl:
A lélekszámához képest meglehetősen hosszú falu házainak, [[csűr]]jeinek (helyi szóhasználattal: pajtáinak) többsége megőrizte a helyi építészeti sajátosságokat. A régebbi épületek még boronafalúak (fagerendákból épültek), az újabbak már téglából vannak. Pajtákat és ólakat is lehet még látni, a régi házakban műemlékjellegű cserépkályhákat, bútorokat talál a látogató.
=== A sárgaliliom tanösvény ===
{{Fő|Sárgaliliom tanösvény (Őrség)}}
Az Őrségben megtalálható több tanösvény és kulturális útvonal is, vagy legalább egy szakasza. Ilyen az [[Őrizők útja]], a [[Fürge cselle tanösvény]], a [[Szent Márton út]], a Dél-Dunántúli Kéktúra (lásd: [[Országos Kéktúra]]), valamint a [[Sárgaliliom tanösvény (Őrség)|sárgaliliom tanösvény]].
=== További nevezetességek ===
* A református templom
* [http://www.linksite.hu/lapok/sindumuzeum/ Sindümúzeum]
▲Image:Civertanvelemérlegi1.jpg|Velemér látképe
== Források ==▼
{{Foldterkep|2005}} 24.oldal Dél-Dunántól B2▼
== Jegyzetek ==
{{források}}
▲== Források ==
== Külső hivatkozások ==
* [http://orvidek.gvorntech.com/hu/orseg/velemer Velemér leírása az Őrvidék.hu oldalon]
* [http://www.velemer.hu Velemér közösségi és turisztikai portál]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2682 Légi fotók Velemérről]
* [http://turistautak.hu/maps.php?id=magyarorszag&image=raster&lat=46.752912&lon=16.455113&zoom=128&fit Felsőszenterzsébettől balra, kicsit le Szentgyörgyvölgy- Velemér]
| |||