„Anglesey” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1. sor:
{{korrektúra}}
{{coor title dm|53|18|É|4|23|Ny|type:adm2nd_region:GB}}
{{Walesi megye infobox
| angol név = Anglesey
| walesi név = Ynys Môn
| kép = Brittania Bridge Train crossing 3.JPG
| képméret =
|képaláírás = A Britannia híd
| képaláírás = A Britannia híd
|térkép-méret = 250 px
| címer = Anglesey County Council.svg
|térkép-aláírás =
| zászló =
|címer =
| logó =
| megyeszékhely = Llangefni
|zászló =
| legnagyobb település = Holyhead
|megyeszékhely = Llangefni
| helyi önkormányzatok =
| elnök =
| ISO-kód = GB-AGY
|terület = 720
| ONS-kód = 00NA
|népesség = <!-- allapról! -->
| népsűrűség = 97
| népsűrűség forrás =
| etnikumok =
|walesi nyelv = 70,4
| walesi nyelv = 70,4
|térkép = Wales Isle of Anglesey locator map.svg
| terület = 720
|weboldal =
| legmagasabb pont =
| térkép = Wales Isle of Anglesey locator map.svg
| weboldal = www.anglesey.gov.uk/
}}
 
'''Anglesey'''<ref>[http://www.opsi.gov.uk/si/si1996/Uksi_19962900_en_2.htm The Residuary Body for Wales (Levies) Regulations 1996]</ref> ([[walesi nyelv|walesiül:]] ''Ynys Môn'') egy [[sziget]] és [[Megye (közigazgatási egység)|megye]] neve [[Wales]] északkeleti részén, túlnyomórészt [[Walesi nyelv|walesi]] anyanyelvű lakossággal<ref>[http://www.statistics.gov.uk/StatBase/ssdataset.asp?vlnk=8945&Pos=&ColRank=1&Rank=240 Office of National Statistics 2001 Census Table KS25]</ref>. A Menai-szoroson átívelő két híd köti össze a szárazfölddel. Az egyik a [[Thomas Telford]] által 1826-ban tervezett [[Menai-szoros hídja]], a másik pedig a nemrégiben épített [[Britannia-híd]] (eredetileg [[Robert Stephenson]] tervezte). Az előbbin az [[A5]] míg az utóbbin az [[A55]]-ös utak haladnak át.
 
Az Anglesey nevet az angolban a megye és a körülötte lévő szigetek, többek között a [[Holy-sziget]], megnevezésére használták. Miután a walesi nyelvtörvényben az [[Angol Parlament]] elfogadta a walesit mint hivatalos nyelvet, az önkormányzati választókerület nevét is megváltoztatták Ynys Môn-ra, mind az Angol Parlamentben, mind pedig a [[Walesi Nemzetgyűlésben]].
A maga 720&nbsp;km²-es területével a legnagyobb walesi sziget, az ötödik legnagyobb a [[Brit-sziget]] körül és a legnagyobb az [[Ír-tenger]]ben megelőzve a [[Man|Man-szigetet]]<ref>[http://angleseynature.co.uk/introduction.html Angleseynature.co.uk]</ref>.
 
A maga 720&nbsp;km²-es területével a legnagyobb walesi sziget, az ötödik legnagyobb a [[Brit-sziget]] körül és a legnagyobb az [[Ír-tenger]]ben megelőzve a [[Man|Man-szigetet]]<ref>[http://angleseynature.co.uk/introduction.html Angleseynature.co.uk]</ref>.
== Név ==
 
== Neve ==
Anglesey walesi neve Môn, a brit enisis mona-ból ered, először a római korban tűnt fel [[Publius Cornelius Tacitus|Tacitus]], [[Caius Plinius Caecilius]] és [[Cassius Dio]] írásaiban, mint ’Mona’. [[Giraldus Cambrensis]] Môn Mam Cymru-nak ("Môn, Wales anyja") nevezte, mivel szerinte ez a termékeny vidék egész waleset el tudta látni élelemmel. Sokkal valószínűbb, hogy ez a valóságban csak [[Gwynedd]]re vonatkozott. A régi walesi nyelvben Ynys Dywyll-nek ("Sötét sziget") és Ynys y Cedairn-nek (cedyrn vagy kedyrn; "Bátor emberek szigete") hívták. Clas Merddin, és Y fêl Ynys (méz sziget) nevek is elterjedtek voltak. Az angol Anglesey név az óészaki nyelvből jött, jelentése: Ongull szigete.
Anglesey walesi neve ''Môn'', a brit ''enisis mona''-ból ered, először a [[római kor]]ban tűnt fel [[Publius Cornelius Tacitus|Tacitus]], [[Caius Plinius Caecilius]] és [[Cassius Dio]] írásaiban mint „Mona”. [[Giraldus Cambrensis]] Môn Mam Cymru-nak („Môn, Wales anyja”) nevezte, mivel szerinte ez a termékeny vidék egész waleset el tudta látni élelemmel. Sokkal valószínűbb, hogy ez a valóságban csak [[Gwynedd]]re vonatkozott. A régi walesi nyelvben „Ynys Dywyll”-nek („Sötét sziget”) és „Ynys y Cedairn”-nek (cedyrn vagy kedyrn; „Bátor emberek szigete”) hívták. A „Clas Merddin” és „Y fêl Ynys” (méz sziget) nevek is elterjedtek voltak. Az angol Anglesey név az óészaki nyelvből jött, jelentése: Ongull szigete.
 
== Történelem ==
 
Számos [[megalitikus]] emlékmű és [[menhir]] tanúsítja, hogy már az [[őskor]]ban is éltek itt emberek. Plas Newydd egyike a 28 még most is álló [[cromlech]]nek.
Anglesey történelme régóta összekapcsolódik a [[druida|druidákkal]]. I.u. 60-ban [[Gaius Suetonius Paulinus]] elszántan próbálta megtörni a [[kelta]] druidákat, megtámadva a szigetet, leromboltatta az [[oltár]]okat és szent helyeket. A [[Boudica]] által vezetett felkelés hírére azonban ki kellett vonnia hadseregét, mielőtt megszilárdíthatta volna hatalmát a térségben. A szigetet végül [[Gnaeus Julius Agricola]], Britannia kormányzója, olvasztotta be a [[Római Birodalom]]ba i.u. 78-ban. A Holyhead mellett található erődöt a rómaiak emelték, és a városból [[Llanfairpwllgwyngyll]]-be vezető út is valószínűleg eredetileg a rómaiak munkája. Brit vaskori és római kori területek feltárása során számos érme és ékszer került elő. Miután az V. század elején a rómaiak kivonultak a [[Brit-sziget]]ről, [[Írország]]ból [[Kalózkodás|kalózok]] telepedtek le Anglesey-ben és a közeli [[Llŷn-félsziget]]en. Erre válaszul, [[Cunedda ap Edern]], egy [[Gododdin]]ból való [[Skótok|skót]] hadúr hadjáratot indított, hogy kiűzze a betolakodókat. A hadjáratot a fia, [[Einion Yrth ap Cunedda]], és unokája, [[Cadwallon Lawhir ap Einion]] folytatták, míg 470-ben végül sikerrel jártak. Mivel Anglesey egy sziget, ezért jól védhetőnek bizonyult a századok során. [[Gwynedd királyság]] fővárosa [[Aberffraw]] lett, egy 853-as dán rajtaütést leszámítva, egészen a XIII. századig, amikor az [[Brit Királyi Haditengerészet|angol flotta]] fejlesztései miatt a sziget elvesztette korábbi jelentőségét.
Az írek után a sziget folyamatos [[viking]], [[szász]] és [[normannok|normann]] támadásoknak volt kitéve, mígnem [[I. Eduárd angol király]] végleg meg nem hódította a XIII. században.
 
== Földrajz ==
[[Fájl:Isle of Anglesey UK relief location map.jpg|bélyegkép|balra|160px|Anglesey domborzati térképe]]
Anglesey egy viszonylag alacsonyan fekvő sziget dombokkal, mint a [[Parys Mountain]], [[Cadair Mynachdy]] („a kolostor széke”, vagy Monachdy), [[Mynydd Bodafon]] és [[Holyhead Mountain]]. A [[Brit-sziget]]től a [[Menai-szoros]] választja el, ami a legkeskenyebb pontján 250 m széles.
 
A szigeten elszórva néhány kisebb [[település]] található. A sziget keleti részén [[Beaumaris]]ban (walesiül ''Biwmares'') található a [[Beaumaris vár]], amelyet [[I. Eduárd angol király|I. Eduárd]] építtetett észak walesi hadjárata során. Beaumaris a környék jachtközpontja, rengeteg vitorlás horgonyoz az öbölben, vagy Gallow Point közelében. A délen található [[Newborough (Anglesey)|Newborough]] (walesiül: Niwbwrch) falut akkor alapították, amikor a közeli [[Llanfaes]] lakóit kitelepítették a Beaumaris kastély építése miatt. Llangefni falu a sziget közepén terül el és ez a környék adminisztratív központja. [[Menai Bridge]] (walesiül: Porthaethwy) település az első, a szárazföldet a [[sziget]]tel összekötő, híd építésekor kezdett el terjeszkedni. Itt szállásolták el az építkezéseken dolgozó munkásokat és itt tárolták az építőanyagot is. Addig Porthaethwy egyike volt a fontos kompátkelőhelyeknek. Közel a faluhoz található [[Bryn Celli Ddu]], egy [[kőkorszak]]i temetkezési hely. Szintén a falutól nem messze van az [[Egyesült Királyság]] hivatalosan is leghosszabb nevű települése, [[Llanfairpwllgwyngyllgogerychwyrndrobwllllantysiliogogogoch]]. [[Amlwch]] falu északkeleten fekszik, a [[18. század]]ban gyorsan fejlődő iparvidék volt. Főként [[réz]]bányászat folyt a Parys Mountain környékén.
Anglesey egy viszonylag alacsonyan fekvő sziget dombokkal, mint a [[Parys Mountain]], [[Cadair Mynachdy]] ("a kolostor széke", vagy Monachdy), [[Mynydd Bodafon]] és [[Holyhead Mountain]]. A szigetet a Menai-szoros választja el a szárazföldtől, ami a legkeskenyebb pontján 250 m széles.
 
A szigeten elszórva néhány kisebb [[település]] található. A sziget keleti részén [[Beaumaris]]ban (walesiül: Biwmares) található a [[Beaumaris vár]], amelyet [[I. Eduárd angol király|I. Eduárd]] építtetett észak walesi hadjárata során. Beaumaris a környék jachtközpontja, rengeteg vitorlás horgonyoz az öbölben, vagy Gallow Point közelében. A délen található [[Newborough (Anglesey)|Newborough]] (walesiül: Niwbwrch) falut akkor alapították, amikor a közeli [[Llanfaes]] lakóit kitelepítették a Beaumaris kastély építése miatt. Llangefni falu a sziget közepén terül el és ez a környék adminisztratív központja. [[Menai Bridge]] (walesiül: Porthaethwy) település az első, a szárazföldet a [[sziget]]tel összekötő, híd építésekor kezdett el terjeszkedni. Itt szállásolták el az építkezéseken dolgozó munkásokat és itt tárolták az építőanyagot is. Addig Porthaethwy egyike volt a fontos kompátkelőhelyeknek. Közel a faluhoz található [[Bryn Celli Ddu]], egy [[kőkorszak]]i temetkezési hely. Szintén a falutól nem messze van az [[Egyesült Királyság]] hivatalosan is leghosszabb nevű települése, [[Llanfairpwllgwyngyllgogerychwyrndrobwllllantysiliogogogoch]]. [[Amlwch]] falu északkeleten fekszik, a XVIII. században gyorsan fejlődő iparvidék volt. Főként rézbányászat folyt a Parys Mountain környékén.[[Fájl:Isle of Angleseymap 1946.jpg|thumb|right|300px|Anglesey térképe 1946-ból]]
Az Anglesey Tengeri Állatkert kedvelt turistalátványosság, bemutatja a helyi tengeri élővilágot. Minden itt található halat és rákot a környékbeli vizekben fogtak, és a természetes élőhelyükre nagyon hasonlító akváriumokban vannak kiállítva.
 
A sziget teljes partszakaszát [[Kiemelkedő Természeti Szépségű Területnek]] nyilvánították. Nagyon sok tengerpart jellemzi, főként a keleti részen Beaumaris és Amlwch között, és a nyugati parton [[Ynys Llanddwyntól]], [[Rhosneigren]] át, a Carmel Headi öblökig. Az északi partszakaszt meredek sziklák és kis öblök jellemzik. A sziget lakóinak a turizmus jelenti a legfőbb bevételi forrást. A második legjelentősebb iparág a [[mezőgazdaság]], a helyi [[tejgazdaság]]ok a legproduktívabbak a környéken.
 
A sziget északi részén található a [[Wylfa]] [[atomerőmű]].
 
A főbb iparágak [[Holyhead]] környékén vannak, köztük egy [[alumínium]]olvasztóval. Amlwch mellett van a Wylfa atomerőmű és egy használaton kívüli [[bróm]]kitermelő gyár. Az alumínium olvasztó 2009 szeptemberében részben bezárt, 450-ről 80-ra csökkentve dolgozóinak létszámát. Ez nagy csapás volt a sziget gazdaságának, amely különösen Holyheadet érintette. Az atomerőművet 2010 környékén tervezik bezárni, azonban a megyei tanács kitolná ezt a határidőt, és egy új erőművet építtetnének a régi helyett<ref>[http://www.anglesey.gov.uk/doc.asp?cat=2080&doc=2749 Cyngor Sir Ynys Môn - Isle of Anglesey County Council<!-- Bot generated title -->]</ref>.
 
A kisebb iparágak széles skálája található meg, főképpen ipari és üzleti parkokban, [[Llangefni]] és [[Gaerwen]] körzetében. Többek között [[vágóhíd]], [[fűrésztelep]], alumíniumolvasztás, haltenyésztés, élelmiszer feldolgozás
A [[szélenergia]] kihasználására 20 [[szélerőmű]]vet állítottak Anglesey-ben, az északi part környékén. A sziget környéki erős áramlatok is felkeltették néhány befektető érdeklődését, akik a [[hullámenergia|hullámenergiát]] akarják kiaknázni.
 
A sziget forgalmas átkelőhely Nagy-Britannia és Írország között. Kompok közlekednek Holyheadből, Holy-szigeten át, [[Dublin]]ba és [[Dún Laoghaire]]-ba.
 
Kevés természetes tó van, azok is inkább a sziget nyugati felében. [[Llyn Llywenan]] a legnagyobb természetes tó a szigeten. Folyókból szintén nincs sok, és ami van azok sem túl nagyok. Két nagy [[víztározó]] található Anglesey-n. Az egyik [[Llyn Cefni]] középen, amit az [[Afon Cefni]] folyó táplál, a másik pedig a [[Llyn Alaw]] északon.
 
Az éghajlat nyirkos, viszont meglehetősen kiegyensúlyozott a [[Golf-áramlat]]nak köszönhetően. A termőföldek változó minőségűek, és valószínűleg sokkal termékenyebbek voltak a múltban.
 
=== Geológia ===
== Ökológia és természetvédelem ==
[[Fájl:Holyhead Harbour from the Telegraph Station - geograph.org.uk - 60825.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Tengerparti sziklák]]
 
[[Fájl:Ynys Llanddwyn old light.pg.jpg|rightbélyegkép|thumbjobbra|300px250px|[[Llanddwyn-sziget]], az öreg világítótorony, a háttérben [[Snowdonia]]]]
Anglesey nagy részén megtalálhatóak a marha- és juhtelepek. Ezeken a területeken a természetes növénytakaró és állatvilág szükségszerűen elpusztult. Mindamellett számos [[wetland]] található a térségben, amelyek védettek. Az összes itt található tónak nagy jelentősége van a szigeten élő vízi és részben vízi madár életében. A [[Brit Királyi Légierő|RAF]] felszállóhely a [[mezei pacsirta|mezei pacsirták]] fészkelőhelye. A függőleges sziklafal környékén [[South Stack]]nál, Holyhead közelében, nagyon sok [[alka]]féle fészkel, köztük [[lunda|lundák]] és [[lumma|lummák]], továbbá [[Csóka (madár)|csókák]] és [[vándorsólyom|vándorsólymok]]. Anglesey-n található a Nagy-Britanniában megmaradt kisszámú [[európai mókus]] populációk közül kettő, [[Pentraeth]] és [[Newborough, Anglesey|Newborough]] környékén.
 
1966-ban a sziget teljes partszakaszát Kiemelkedő Természeti Szépségű Területnek nyilvánították, és ezt 1967-ben meg is erősítették. A cél az volt, hogy megóvják a part esztétikus megjelenését, és megakadályozzák a romboló hatású építkezéseket, fejlesztéseket. Ez a minősítés lefedi az egész 201&nbsp;km-es (125 mérföld) partszakaszt, beleértve Holyhead Mountaint, Mynydd Bodafont és számot más fontos területet, összesen mintegy 221 km2.
 
== Geológia ==
 
Geológiai szempontból Anglesey meglehetősen összetett képet mutat, a környékbeli iskolákból is gyakran szerveznek ide tanulmányi kirándulásokat. Az újabb kőzetrétegek nagyon régi [[prekambrium]]beli kőzeten nyugszanak, amelynek négy területen oszlanak el:
 
69 ⟶ 70 sor:
A központi prekambriumi kőzetektől északnyugatra egy [[gránit]]öv terül el Llanfaelogtól, közel a partokhoz, Llanerchymedd környékéig. A Holyheadi prekambriumi és a gránit réteg között egy keskeny [[ordovícium]]i földsáv fekszik, amely [[Pala (kőzet)|palából]] és [[homokkő]]ből áll.
 
=== Ökológia és természetvédelem ===
== Közlekedés ==
[[Fájl:Sciurus vulgaris by redR 1.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Európai mókus]]]]
Anglesey nagy részén megtalálhatóak a marha- és juhtelepek. Ezeken a területeken a természetes növénytakaró és állatvilág szükségszerűen elpusztult. Mindamellett számos [[wetland]] található a térségben, amelyek védettek. Az összes itt található [[tó]]nak nagy jelentősége van a szigeten élő vízi és részben vízi madár életében. A [[Brit Királyi Légierő|RAF]] felszállóhely a [[mezei pacsirta|mezei pacsirták]] fészkelőhelye. A függőleges sziklafal környékén [[South Stack]]nál, Holyhead közelében, nagyon sok [[alka]]féle fészkel, köztük [[lunda|lundák]] és [[lumma|lummák]], továbbá [[Csóka (madár)|csókák]] és [[vándorsólyom|vándorsólymok]]. Anglesey-n található a Nagy-Britanniában megmaradt kisszámú [[európai mókus]] populációk közül kettő, [[Pentraeth]] és [[Newborough, Anglesey|Newborough]] környékén.
 
[[1966]]-ban a sziget teljes partszakaszát Kiemelkedő Természeti Szépségű Területnek nyilvánították, és ezt [[1967]]-ben meg is erősítették. A cél az volt, hogy megóvják a part esztétikus megjelenését, és megakadályozzák a romboló hatású építkezéseket, fejlesztéseket. Ez a minősítés lefedi az egész 201&nbsp;km-es (125 mérföld) partszakaszt, beleértve Holyhead Mountaint, Mynydd Bodafont és számot más fontos területet, összesen mintegy 221 km².
Anglesey, Holyheadtől [[Chester]]ig, az A55-ös autóúttal van összekötve a szárazfölddel. A sziget keleti részéből Bangoron át, a Menai-szoros felett, egészen St. Albansig vezet az A5-ös út. Az A5025 az északi partok mentén, míg az A4080 a dél felől, gyűrű alakban vezet körbe a szigeten.
 
Hat vasútállomás van a szigeten: Holyhead, Valley, Rhosneigr, Ty Croes, Bodorgan, Llanfairpwll.
== Történelme ==
Az Anglesey repülőtérről naponta két menetrend szerinti járat indul a [[Cardiffi nemzetközi repülőtér]]re, ahonnan a világ bármely nagyvárosa elérhető.
Számos [[megalitikus]] emlékmű és [[menhir]] tanúsítja, hogy már az [[őskor]]ban is éltek itt emberek. Plas Newydd egyike a 28 még most is álló [[cromlech]]nek.
A holyheadi kompkikötő meglehetősen forgalmas, évente kétmilliós utasforgalmat bonyolít le.
 
Anglesey történelme régóta összekapcsolódik a [[druida|druidákkal]]. I. sz. [[60]]-ban [[Gaius Suetonius Paulinus]] elszántan próbálta megtörni a [[kelta]] druidákat, megtámadva a szigetet, leromboltatta az [[oltár]]okat és szent helyeket. A [[Boudica]] által vezetett felkelés hírére azonban ki kellett vonnia hadseregét, mielőtt megszilárdíthatta volna hatalmát a térségben. A szigetet végül [[Gnaeus Julius Agricola]], Britannia kormányzója, olvasztotta be a [[Római Birodalom]]ba i.u. 78-ban. A Holyhead mellett található erődöt a rómaiak emelték, és a városból [[Llanfairpwllgwyngyll]]-be vezető út is valószínűleg eredetileg a rómaiak munkája. Brit vaskori és római kori területek feltárása során számos érme és ékszer került elő. Miután az [[5. század]] elején a rómaiak kivonultak a [[Brit-sziget]]ről, [[Írország]]ból [[Kalózkodás|kalózok]] telepedtek le Anglesey-ben és a közeli [[Llŷn-félsziget]]en. Erre válaszul, [[Cunedda ap Edern]], egy [[Gododdin]]ból való [[Skótok|skót]] hadúr hadjáratot indított, hogy kiűzze a betolakodókat. A hadjáratot a fia, [[Einion Yrth ap Cunedda]], és unokája, [[Cadwallon Lawhir ap Einion]] folytatták, míg [[470]]-ben végül sikerrel jártak. Mivel Anglesey egy sziget, ezért jól védhetőnek bizonyult a századok során. [[Gwynedd királyság]] fővárosa [[Aberffraw]] lett, egy 853-as dán rajtaütést leszámítva, egészen a [[13. század]]ig, amikor az [[Brit Királyi Haditengerészet|angol flotta]] fejlesztései miatt a sziget elvesztette korábbi jelentőségét.
Az írek után a sziget folyamatos [[viking]], [[szász]] és [[normannok|normann]] támadásoknak volt kitéve, mígnem [[I. Eduárd angol király]] végleg meg nem hódította a 13. században.
 
== Kormányzat ==
[[Fájl:Isle of Angleseymap 1946.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Anglesey térképe 1946-ból]]
Anglesey ([[Holy-sziget]]tel együtt) egyike a tizenhárom történelmi walesi megyének. A [[középkor]]ban, Wales 1283-as meghódítása előtt, Môn többször volt független, gyakran örökölték Gwynedd királyság részeként. Ez legutoljára 1171-ben esett meg [[Owain Gwynedd]] halálakor, amikor a szigetet [[Rhodri ab Owain Gwynedd]] örökölte, utána pedig [[Owain Goch]]-hoz került valamikor 1246 és 1255 között. [[I. Eduárd angol király|I. Eduárd]] hódítását követően 1284-ben megyének nyilvánították. 1974-ben Gwynedd megye egyik körzete volt, majd 1996-ban a helyi kormányzati reform után ismét külön megye lett belőle.
 
== Városok ==
[[Fájl:Market day, Llangefni - geograph.org.uk - 863761.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Llangefni piacnapon]]
{| class="prettytable sortable"
! Név !! Lakosság ([[2001]])
|-
| [[Amlwch]] || align="center" | 3438
|-
| [[Beaumaris]] || align="center" | 2040
|-
| [[Benllech]] || align="center" | 3408
|-
| [[Holyhead]] || align="center" | 13580
|-
| [[Llangefni]] || align="center" | 4662
|-
| [[Menai Bridge]] || align="center" | 3850
|}
 
== Közlekedés ==
[[Fájl:Platform 1 at Holyhead - geograph.org.uk - 404678.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Holyhead vasútállomása]]
Anglesey, [[Holyhead]]től [[Chester]]ig, az A55-ös autóúttal van összekötve a szárazfölddel. A sziget keleti részéből [[Bangor (Wales)|Bangoron]] át, a Menai-szoros felett, egészen [[St. Albans]]ig vezet az A5-ös út. Az A5025 az északi partok mentén, míg az A4080 a dél felől, gyűrű alakban vezet körbe a szigeten.
 
Hat vasútállomás van a szigeten: Holyhead, Valley, Rhosneigr, Ty Croes, Bodorgan, Llanfairpwll.
Az [[Anglesey repülőtér]]ről naponta két menetrend szerinti járat indul a [[Cardiffi nemzetközi repülőtér]]re, ahonnan a világ bármely nagyvárosa elérhető.
 
A [[holyhead]]i kompkikötő meglehetősen forgalmas, évente kétmilliós utasforgalmat bonyolít le.
Anglesey (Holy-szigettel együtt) egyike a tizenhárom történelmi walesi megyének. A [[középkor]]ban, Wales 1283-as meghódítása előtt, Môn többször volt független, gyakran örökölték Gwynedd királyság részeként. Ez legutoljára 1171-ben esett meg [[Owain Gwynedd]] halálakor, amikor a szigetet [[Rhodri ab Owain Gwynedd]] örökölte, utána pedig [[Owain Goch]]-hoz került valamikor 1246 és 1255 között. [[I. Eduárd angol király|I. Eduárd]] hódítását követően 1284-ben megyének nyilvánították. 1974-ben Gwynedd megye egyik körzete volt, majd 1996-ban a helyi kormányzati reform után ismét külön megye lett belőle.
 
== Jegyzetek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Anglesey