„Ady Endre Társaság (Nagyvárad)” változatai közötti eltérés

1922-ben [[Keresztury Sándor]], a nagyváradi sajtó később Alexandru Olteanu néven ismert publicistája kísérelte meg, hogy a ''[[Tűz (folyóirat)|Tűz]]'' és a ''[[Jövő (folyóirat)|Jövő]]'' folyóiratok köré csoportosult [[bécs]]i magyar emigránsok – főként [[Gömöri Jenő]], [[Hatvany Lajos]] és [[Jászi Oszkár]] – támogatásával feltámassza. Tervében szerepelt ekkor egy Ady-múzeum létesítése, az Ady-filológia és az Ady-fordítások intézményes támogatása, a költő műveinek és eszméinek terjesztése a munkásság és parasztság körében előadások és olcsó kiadványok útján, a fiatal írók és művészek tömörítése Ady szellemében s a [[duna]]i népek kulturális ligája. Az Ady-mozgalom programja a nagyváradi ''Cele Trei Crișuri'' folyóiratban jelent meg (1922/8-9), a magyar írók zöme azonban Keresztury-Olteanu személyére való tekintettel nem kívánt csatlakozni, sőt Tabéry Gézának a [[Nagyvárad (napilap)|Nagyvárad]] hasábjain megjelent válaszcikke éles hangú sajtóvitát indított meg.

 

 

== Irodalom ==