„Mġarr (Málta)” változatai közötti eltérés

1 113 bájt hozzáadva ,  8 évvel ezelőtt
(→‎Nevezetességei: ta' skorba)
(→‎Nevezetességei: ta' hagrat)
Őskori templom romja a Żebbiegħ városrész határában. Két szentély épült itt össze, a korábbi, Ġgantija-fázishoz tartozó háromívű mellé a Tarxien-fázisban építették a valamivel nagyobb, négyívű templomot. A templomok korának végeztével, az ún. Tarxien-temetői fázisban a nyugati templom középső ívét elfalazták és tovább használták. Régészeti jelentőségét az adja, hogy sem az 19. század első felében zajló "takarítások", sem a 20. század eleji kezdetleges ásatások nem érintették, így a legtöbb templommal ellentétben törmelékeiben is rengeteg információt megőrizhetett. Állapota ma erősen romos, a keleti templomon ráadásul egy földút halad keresztül. A [[Málta megalitikus templomai]] nevű [[UNESCO]] [[világörökség]]i helyszín része.<ref>{{cite book|first=David H|last=Trump|title=Malta. Prehistory and temples|chapter=Temples|language=angol|year2008|edition=3. kiadás|publisher=Midsea Books|id=ISBN 99909-93-94-3|pages=156-159}}</ref>
 
Az 1960-63-as ásatások bizonyítékot találtak arra is, hogy a helyszín már a templom építése előtt hosszú ideig lakott volt. A templom alatti rétegek Málta benépesítésétől (Għar Dalam-fázis) kedve őriztek cseréptöredékeket. Két fázisról ráadásul pont az itt talált töredékek tanúskodtak először, így ezek erről a helyszínről kapták a nevüket (Szürke és Vörös Skorba fázisok). A radiokarbon kormeghatározás alapján a helyszín Kr.e. 5000-től 1500 éven keresztül lakott volt. Felszínre kerültek viskók falai és padlói, valamint egy 11 méter hosszú egyenes falszakasz, ennek mibenléte azonban nem tisztázható, mert a nyugati templom alatt folytatódik.<ref>{{Opcit|name=Trump|pages=58-59}}</ref>
===Ta' Ħaġrat===
[[Fájl:Ta'Hagrat2.jpg|bélyegkép|200px300px|balrajobbra|Ta' Ħaġrat romjai]]
A megalitikus templomok régebbi, Ġgantija-fáisához tartozik, amit az építéshez használt faragatlan korallmészkő-tömbök és a háromívű alaprajz bizonyít. A központi, kövezett helyiségből három ív nyílik, amelyeket később, valószínűleg a Tarxien-fázisban részben elfalaztak. A jobboldali ív falának kibontásával később egy kisebb templomot csatoltak hozzá. Bár alaprajza alapján korábbinak kellene lennie a nagy templomnál, a benne talált cseréptöredékek a későbbi, Saflieni-fázisba datálják. A két templom közti lépcső őskori eredete bizonytalan.
 
A templomot Themistochles Zammit ásatta először [[1925]]-ben. Bár kisebb egy átlagos megalitikus templomnál, a legtöbbnél jobb állapotban van. A homlokzat kisebb helyreállítások után ma is áll, az épület falai mindenhol láthatóan kiemelkednek a talajszintből.
 
A kutatás itt is kimutatta, hogy a templomok egy korábbi falu helyére épültek (a templomok előtti Mġarr-fázis ezen töredékek miatt kapta a községről a nevét.<ref>{{Opcit|name=Trump|pages=154-155}}</ref>
 
===Egyéb nevezetességei===
[[Fájl:Mgarr Parish Church.jpg|bélyegkép|200px300px|balrajobbra|A plébániatemplom]]
* A [[Mosta#La Rotunda|Mosta Dome]] mintájára épült plébániatemplom. A helyiek mezőgazdasági termékek, többek között tojás eladásával teremtették elő az építkezés költségeit, a legenda szerint ezért ovális alakú a templom kupolája. Az elképzelés annyira merész volt, hogy csak két helyi építőmester, Gamri Camilleri és John A. Cilia vállalkoztak a megtervezésére és kivitelezésére.
* [[Bronzkor]]i [[keréknyomok (Málta)|keréknyomok]]