„Aldo Moro” változatai közötti eltérés

297 bájt hozzáadva ,  8 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
}}
[[Fájl:AldoMoro ViaCaetani.jpg|thumb|230px|Aldo Moro emléktáblája, Via Caetani - [[Róma]]]]
'''Aldo Moro''' {{audio|It-Aldo Moro.ogg}} ([[1916]]. [[szeptember 23.]] – [[1978]]. [[május 9.]]) [[olaszok|olasz]] mártírhalált halt kereszténydemokrata politikus, miniszterelnök.
 
Fiatal korában az [[Olasz Katolikus Egyetemek Szövetsége]] és a [[Katolikus Diplomások Mozgalma]] nevű szervezetek elnöke volt. A [[2. világháború]] után az [[Alkotmányozó Nemzetgyűlés]] tagja lett, majd később is képviselő maradt. Több kormánytisztséget is betöltött, többször volt miniszter (előbb igazságügyi, majd közoktatási). 1963 decemberében alakított először kormányt, amelyben az [[Olasz Szocialista Párt]] is részt vett. Negyedik miniszterelnöksége után még kétszer töltötte be a külügyminiszteri pozíciót.
 
==Miniszterelnökségei==
==Miniszterelnöksége==
*1963. december 4. – 1964. július 22. (először)
*1964. július 22. – 1966. február 23. (másodszor)
*1966. február 23. – 1968. június 24. (harmadszor)
*1974. november 23. – 1976. július 29. (negyedszer)
 
Aldo Moro a [[2. világháború]] utáni [[Olaszország]] egyik leghosszabb ideig hivatalban lévő kormányfője volt. [[1976]]-tól a [[kereszténydemokrata|kereszténydemokraták]] elnökeként az egyik legbefolyásosabb olasz politikusnak számított, és elrablása pillanatában éppen arra készült, hogy szakítva a 2. világháború óta tartó politikai hagyománnyal, bevonja az egyik legerősebb olaszországi pártot – a [[Olasz Kommunista Párt|kommunista pártot]] – a kormányt támogató parlamenti többségbe.
==Halála==
 
Aldo Morót [[1978]]. [[március 16.|március 16-án]] rabolta el a [[Vörös Brigádok]] nevű olasznemzetközi kommunista terrorszervezet olasz frakciója. 54 napig tartották fogva, ami alatt a brigádok egy titkos tárgyaláson halálra ítélték, majd a hatóságoktól az életéért cserébe 16 brigádos szabadon bocsátását követelték. Ezt a hatóságok nem teljesítették. Aldo Moro holttestét [[Róma]] belvárosában találták meg egy parkoló autó csomagtartójában [[1978]]. [[május 9.|május 9-én]]. Egyes vélekedések szerint az olasz politikai elit „történelmi kompromisszumot” ellenző része szándékosan maradt tétlen, hogy így szabaduljon meg egyik legnagyobb politikai ellenfelétől.
 
==Külső hivatkozások==
2 806

szerkesztés