Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Latin –> latin nyelv
'''Lucius Caecilius Metellus Dalmaticus''' [[Római Birodalom|római]] politikus, az előkelő, [[plebejus]] származású [[Caecilia gens]] Metellus-ágához tartozott. Édesapja, [[Lucius Caecilius Metellus Calvus]] [[Kr. e. 142]]-ben volt [[consul]], és fivére, [[Quintus Caecilius Metellus Numidicus]] szintén elérte a consuli rangot.
 
Metellus Dalmaticust sokszor összekeverik unokatestvérével, [[Lucius Caecilius Metellus Diadematus]]szal, aki [[Kr. e. 117]]-ben volt consul. Ő maga unokafivére előtt két évvel, [[Kr. e. 119]]-ben töltötte be a [[magistratus|magistraturát]] [[Lucius Aurelius Cotta]] kollégájaként. Feltehetően a népszerűség utáni vágytól hajtva hadat üzent a [[dalmácia]]iaknak, akik egyébként semmiféle ellenséges érzülettel nem viseltettek Rómával szemben. Így aztán nem is védekeztek, Metellus pedig érdemtelenül tarthatott [[triumphus]]t és nyerte el a '''Dalmaticus'''/'''Delmaticus''' [[agnomen]]t (ragadványnév [[latin nyelv|latinul]]ul) az év végén, miután átteleltette hadseregét [[Salonae]]-ban (ma [[Split]], [[Horvátország]]). A hadizsákmányból kijavíttatta [[Castor és Pollux]] templomát.
 
[[Kr. e. 115]]-ben [[Cnaeus Domitius Ahenobarbus (Kr. e. 122)|Cnaeus Domitius Ahenobarbusszal]] együtt volt censor, és hivatali ideje alatt összesen harminckét embert zártak ki a [[senatus]]ból. Dalmaticus a [[Pontifex Maximus|pontifex maximusi]] rangot is viselte, ilyen minőségben a szűzességi fogadalmukat megszegő három [[Vesta-szűz]], Aemilia, Licinia és Marcia ügyében [[Kr. e. 114]]-ben hozott ítéletét – melyben mindössze Aemiliát, a felbújtót találta bűnösnek – széles körben visszautasították, és a népgyűlés ez egyszer ki is vette a bíráskodás jogát a [[pontifex maximus|pontifexek]] [[collegium]]ának kezéből.
117 228

szerkesztés