„Conciergerie” változatai közötti eltérés

A francia uralkodók nem sokáig élvezhették a IV. Fülöp által építtetett és II. János által bővített Conciergerie pompáját. A [[százéves háború]] során kivetett magas hadi adókkal elégedetlen párizsi polgárok [[1358]]-ban – még II. János uralkodása alatt – [[Étienne Marcel]] városi elöljáró vezetése alatt fegyverekkel támadták meg a királyi palotát. Felkelésüket hamar leverték ugyan, de János utódja, V. Károly egész udvartartásával együtt átköltözött a [[Louvre|Louvre-kastélyba]]. A Cité-palotában ezt követően közhivatalok – kincstár, kancellária, bíróság – rendezkedtek be, a Conciergerie vaskos falai között pedig a 14. század második felében [[börtön]]t alakítottak ki. A monumentális termeket reprezentatív célokra fenntartották, [[XII. Lajos francia király|XII. Lajos]] [[1502]]-ben még fel is újíttatta a Nagytermet. A munka eredményeként a rendkívüli pompával berendezett, szinte már hivalkodóan túldíszített, aranyozott mennyezetű helyiség neve egy időre Aranyszoba (Chambre dorée) lett. A terem [[1618]]-ban kiégett, s ezt követően [[Medici Mária francia királyné|Medici Mária régens]] parancsára, [[Salomon de Brosse]] tervei alapján itt alakították ki az Elveszett Léptek termét (salle des Pas perdus). A munkálatok [[1626]]-ban értek véget, ennek során a famennyezetet kőboltozattal váltották ki, de a belső tér gótikus eszmény szerinti kialakítását nem bontották meg.<ref name="auto_SkFScbE17xKyKlwJhzAL4w"/>

 

 

[[Fájl:Palais de justice 1858.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|A Conciergerie 1858 körül [[Adrien Dauzats]] festményén]]