„Skót Királyság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
68. sor:
[[Skócia]] politikai felépítése történelme során bonyolultan alakult ki. A Skót Királyság létezésének túlnyomó része alatt, egy uralkodó, a [[a nagykirály]] uralkodott. A nagykirály hűbéri hatalma alatt álltak a klánok és a [[kiskirály]]ok a hivatali helyeket egy gyűlés választotta ki egy olyan folyamatban, mely [[öröklés]]es elemeket egyesítettek az alattvalók beleegyezésével. A jelöltet általában a halál közeledtével a hivatali pozíciót aktuálisan betöltő nevezte meg, és általában örökösének megválasztását a [[skót nyelv|skót]] ''tànaiste'' alapján tanistnak hívták.
 
[[I. Macbeth skót király|I. Macbeth]] leváltását követően (mikor [[III. Máel ColuimMalcolm skót király|III. Máel Coluim]] került trónra [[1057]]-ben és [[I. Dávid skót király|I. Dávid]] uralkodása idején a [[normannok|normann]] betelepülését követően megnőtt befolyásuk hatására Nyugat-Európa legnagyobb részéhez hasonlóan a [[primogenitura]] lett az elterjedt trónöröklési rend Skóciában is. Ebben a korban egy kevert irányítású királyság vált az országból, mivel egy részét egy [[feudalizmus|feudális]] kormányzat irányította, a többi terület pedig a szokásos [[kelták|kelta]] öröklési rendet követte. A korai gyűléseket a szó mai értelmében nem lehetett parlamentnek hívni.
 
Eredetileg a skótok klánjaik törzsfőnökének vagy földesuruknak tartoztak hűséggel, így a nagykirályok őket valamilyen nemkívánatos pozícióba nevezte ki, vagy veszélyes háborúkba küldte.