„Heinrich Schütz” változatai közötti eltérés

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Latin –> latin nyelv
a (→‎Külső hivatkozások: clean up, replaced: {{commons| → {{commonskat| AWB)
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Latin –> latin nyelv)
Schütz elsősorban a [[vokális zene]] területén alkotott maradandót. Főleg egyház zenei kompozíciók szerzője, akadnak világi témájú művei is. 1619-ben jelenik meg nyomtatásban első jelentősebb műve a ''Die Psalmen Davids''. A gyűjtemény darabjai Giovanni Gabrielli zsoltárkoncertjeinek a hatását mutatják, de a [[zsoltár]]ok mellett Schütz feldolgozott egyéb [[biblia]]i és templomi szövegeket is. A megzenésítéseket a több szólamúság jellemzi. Schütz az előszóban is utal a stylo [[recitativo]]-ra, amely a [[Német-római Birodalom]] területén ebben a műben kerül először alkalmazásra. Lipcsei tanulmányai alatt zenésített meg [[Cornelius Becker]] lipcsei professzor zsoltárait. A dallamok nagy része Schütz saját munkája. A zenét a korai [[protestantizmus]] [[korál]]dallamaihoz igazította. Egyházi koncert gyűjteménye a ''Symponiae sacrae'' három kötetben jelent meg, Monteverdinél folytatott tanulmányait követően. Az I. rész a [[Vulgata|Vulgátából]], a többi a német bibliai és templomi énekekből veszi szövegét.
 
1623-ban adja ki ''Feltámadás-históriáját''. A megzenésítés alapja Lukács, Máté és János [[evangélium]]ából készült válogatás. A műben fellelhető a tudatos hagyományőrzés és a modernség egyaránt. A szereplők szinte mindig két szólamban szólalnak meg, jellemző, hogy a szerző a régi [[motetta]] technikát alkalmazza. ''Cantione sacre'' című [[latin nyelv|latin]] nyelvű motetta gyűjteménye két ével később születik meg. A mű egyházi [[kamarazene]] [[liturgia|liturgikus]] funkció nélkül. Az olasz [[madrigál]] hatása érezhető: a szóértelmezés forma alkotó, a dallamot, a harmóniát és a szólamszerkesztést meghatározó erő. Másik jelentős oratóriuma a ''Die sieben Worte Jesu Christi''. A mű szólistákra, ötszólamú kórusra íródott zenekari kísérettel. A [[meditatív]] stílus jegyeket állítja előtérbe. A művet 1855-ben fedezi fel [[Otto Kade]] és ezzel veszi kezdetét a 19. századi Schütz [[reneszánsz]]. A szerző oratóriumai között megtaláljuk Lukács, Máté és János evangéliumának is a megzenésítését [[passió]] formában.
 
Shcütz a német opera atyának is tekinthető, amennyiben megkomponálta a ''Daphnét'', a legrégebbi ismert német operát. Sajnos a darabnak csak a szövegkönyve maradt az utókorra. Ennek alapja Rinuccini pastorál-drámája, amelyet [[Itália|Itáliában]] többek között [[Jacopo Peri]] is megzenésített. Shcütz szövegkönyvírója az elbeszélő jellegű szöveget erősen dramatizálva készítette el a német [[libretto|librettót]].
117 228

szerkesztés