„Ősföld” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a clean up, replaced: : == → ==, <references /> → {{források}} AWB |
|||
1. sor:
Az ősföldek (más néven ősmasszívumok) a földkéreg legkorábban (az [[Archaikum]]ban) megszilárdult darabjai. ([[Föld]]ünk felszíne egykor izzó, folyékony kőzetanyag volt, ami lehűlés következtében fokozatosan megszilárdult.) A keletkező, szilárd kéregdarabokhoz (elsősorban a földtörténeti előidőben, a [[Proterozoikum]] szakaszában) négy [[
Az ősföld alapvetően nem domborzati egység, hanem szerkezeti-földtani ([[
Eredetileg az ősföldek is gyűrt hegységek voltak, de az eltelt évmilliárdok alatt lepusztultak<ref>http://www.kislexikon.hu/osmasszivumok.html</ref>. A mai kontinensek magjait alkotják, hozzájuk gyűrődtek fel a fiatal [[lánchegység]]ek illetve ezek lepusztulásával a régi [[röghegység]]ek egy része is hozzájuk kapcsolódott. Az ősföldeket mélységi magmás kőzetek építik fel: leggyakrabban [[gránit]] és [[gabbró]] illetve kristályos palákból állhatnak. Mivel az ősföld anyaga meglehetősen merev, ezért nem gyűrődik, hanem törik erőhatások következtében. Ennek köszönhetően nem mindenhol alkot [[síkságokat, előfordul, hogy utólag kiemelkedett, és ma lépcsős szerkezetű hegyvidékeket találunk az ősföldeken. Előfordult az is, hogy az ősföld megsüllyedt, elöntötte a tenger, és nagy vastagságban üledék rakódott a felszínre.
30. sor:
== Az ősföldek gazdasági haszna ==
A gyökerükig lepusztult ősmasszívumok területén a mélységi magmás ércek (például [[vas]]-, [[nikkel]]-, [[platina]]érc) könnyen kiaknázhatók a telepek felszíni vagy felszínközeli helyzete miatt. A fedett ősmasszívumok óidei üledékes takarója [[Kőszén|kőszenet]], a fiatalabb üledékek pedig szénhidrogéneket, [[
== Hivatkozások
http://www.madach-szeged.sulinet.hu/tananyag/foldrajz/geomorfologia.pdf
{{források}}
{{Portál|földrajz|-}}
| |||