„XXIII. János (ellenpápa)” változatai közötti eltérés

János a [[pisa]]i zsinat döntései alapján azon dolgozott, hogy az egyház megreformálására újabb zsinatot hívjon össze. Ezt [[1412]]. [[április 29.|április 29-ére]] hirdette meg, és a találkozó helyszínéül Rómát jelölte meg. Az év kezdetétől a nemzeti egyházak minden országban több zsinatot is tartottak, hogy felkészüljenek a meghirdetett római zsinatra. Ennek ellenére áprilisban annyira kevesen jelentek meg a gyűlésen, hogy János kénytelen volt elhalasztani azt. Többszöri halogatás után végül [[1413]] [[március]]ában ült össze a zsinat, de az egyetlen fontosabb határozata [[John Wycliffe]] tanainak elítélése és [[eretnek]]nek nyilvánítása volt. Ráadásul János Lászlóval szemben érvényesülő engedékeny politikája májusban oda vezetett, hogy a nápolyi király serege élén újra elfoglalta a római területeket. János bíborosaival együtt [[Firenze|Firenzébe]] menekült, ahol a pápa végül úgy döntött, Zsigmond segítségét kéri a zsinat összehívásához. Zsigmond és János [[Como]]ban találkoztak, ahol megállapodtak a zsinat részleteiben. Eszerint Zsigmond felhívást tesz közzé az egyetemes kereszténység számára, míg János [[pápai bulla|pápai bullát]] ad ki a zsinat összehívásáról. A gyűlést a [[BodeniBoden-tó]] északi partján fekvő [[Konstanz]]ba hirdették meg [[1414]]. [[november 1.|november 1-jei]] kezdéssel. A zsinatot három fő téma köré építették fel: