„Bouvines-i csata” változatai közötti eltérés

a
clean up, replaced: <br> → <br /> (12), Német-Római Birodalom → Német-római Birodalom (3) AWB
a (→‎Lásd még: clean up, replaced: {{Commons|Category: → {{commonskat| AWB)
a (clean up, replaced: <br> → <br /> (12), Német-Római Birodalom → Német-római Birodalom (3) AWB)
|helyszín= Bouvines, [[Flandria]]
|eredmény= Döntő francia győzelem
|egyik fél= [[Kép:Holy Roman Empire Arms-single head.svg|25px]]&nbsp;[[Német-Rómairómai Birodalom]]<br />
[[Kép:Blason Nord-Pas-De-Calais.svg|25px]]&nbsp;[[Flandria|Flandriai grófság]]<br />
[[Kép:England COA.svg|25px]] [[Angol Királyság]]<br />
[[Kép:Blason Lorraine.svg|25px]] [[Boulogne|Boulogne-i grófság]]
|másik fél= [[Kép:France Ancient.svg|25px]]&nbsp;[[Francia Királyság]]
|parancsnokok1= [[Kép:Holy Roman Empire Arms-single head.svg|16px]]&nbsp;[[IV. Ottó német-római császár|IV. Ottó]]<br />
[[Kép:Blason Geoffroy Plantagenet.svg|16px]]&nbsp;[[William Longsword]], Salisbury hercege<br />
[[Kép:Blason Lorraine.svg|16px]]&nbsp;[[Renaud de Dammartin]]<br />
[[Kép:Blason Nord-Pas-De-Calais.svg|16px]]&nbsp;Ferdinánd, Flandria grófja.
|parancsnokok2= [[Kép:France Ancient.svg|16px]]&nbsp;[[II. Fülöp Ágost francia király|II. Fülöp Ágost]]<br />
[[Kép:Blason Comtes Dreux.png|16px]]&nbsp;II. Róbert Dreux-i gróf<br />
[[Kép:France Ancient.svg|16px]]&nbsp;Fülöp Beauvais-i püspök<br />
[[Kép:Blason Ducs Bourgogne (ancien).svg|16px]] [[III. Odó burgundi herceg]]
|erők1= 20-25&nbsp;000<ref>Földi Pál szerint 20&nbsp;000, a xenophongroup honlapján 25&nbsp;000 szerepel. A lovasság és a gyalogság számát Földitől vettem át.</ref><br />
* 5000 lovas
* 15&nbsp;000 gyalogos
|erők2= kb. 15&nbsp;000<ref>Földi művében 11&nbsp;000 gyalogosról és mintegy 2000 lovasról ír, azonban más források(pl. Xenophon Group, [http://en.allexperts.com/e/b/ba/battle_of_bouvines.htm]) a francia lovasság számbeli fölényét említik meg. A részletezett számok a Xenophon Group honlapján hivatkozottakkal egyeznek meg.</ref><br />
* 4000 lovas
* 11&nbsp;000 gyalogos
|veszteségek1= 1000 halott<br />9000 fogságba esett<ref name = "Xenophone">{{cite web|title = The Battle of Bouvines|url = http://xenophongroup.com/montjoie/bouvines.htm}}</ref>
|veszteségek2= kevesebb, mint 1000 halott<ref name = "Xenophone"/>
}}
II. Fülöp Ágost a [[Keresztes háborúk#III. keresztes hadjárat|keresztes hadjáratról]] hazatérve hozzálátott az angol uralkodók uralma alá tartozó területek bekebelezéséhez, [[I. Richárd angol király|Oroszlánszívű Rihárd]] visszatérése azonban ekkor még meghiúsította terveit. A később Földnélküliként ismert János trónra kerülése után kedvezőbben alakultak számára az események, [[1202]]-ben elkobozta János földjeit, és be is vonult [[Anjou]]ba, [[Bretagne]]ba, [[Maine]]be, [[Normandia|Normandiába]] és [[Tournai]]ba. Ezt követően állandósultak a harcok János és Fülöp között.<ref name = "Xenophone"/>
 
Eközben a Német-Rómairómai birodalombanBirodalomban a [[welf]] IV. Ottó nem tudta megszilárdítani hatalmát, és [[1210]]-es [[kiátkozás]]át követően [[Mainz]]ban [[német király|német királlyá]] koronázták [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyest]]. Fülöp Frigyest támogatta, mire válaszul Ottó ellene fordult.<ref name = "Xenophone"/>
 
Ottó és János pártjára állt [[Flandria]] és [[Boulogne]] grófja is. 1214-ben támadásuk két fronton indult meg, János délnyugaton szállt partra, míg Ottó északkelet felől tört be. János délre csalta II. Fülöp seregét, azonban Ottó nem volt elég gyors, és nem tudta kihasználni északon a kedvező alkalmat. Fülöp a visszavonuló János sakkban tartására [[VIII. Lajos francia király|Lajos herceget]] 800 lovaggal, 2000 egyéb lovassal és 7000 gyalogossal [[Poitou]]ban hagyta, ő maga északra vonult, ahol új sereget szervezett, és megütközött Ottóval.<ref name = "Xenophone"/>
A francia győzelem után a koalíció felbomlott. A harcokat [[szeptember 18.|szeptember 18]]-án lezáró chinoni fegyverszünetben az angolok lemondtak a [[Loire]]-tól északra fekvő birtokaikról. Az Angliába visszatérő Jánost a [[Magna Charta]] kiadására kényszerítette a nemesség, és [[1216]]-ban már Lajos herceg szállt partra Dél-Angliában a felkelő nemesség hívására.
 
Ottó a vesztes csata után a Német-Rómairómai Birodalomban immár a [[július 23.|július 23]]-án [[Aachen]]ben császárrá koronázott [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyessel]] találta szembe magát, és hatalmát nem tudta megtartani.
 
== Lásd még ==
282 344

szerkesztés