„Kusita Királyság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Újbirodalom –> Egyiptomi Újbirodalom
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: eu:Kusheko Erresuma; kozmetikai változtatások
1. sor:
[[KépFájl:Sudan Meroe Pyramids 2001.JPG|jobbra|300px|bélyegkép|A meroéi királyi temető piramisai légifelvételről]]
A '''Kusita Királyság''' [[Núbia]] területén (a mai [[Szudán]] északi részén) fennálló [[ókor]]i királyság volt, amely az [[i. e. 9. század]] és a [[4. század]] között virágzott. Két nagy korszaka a [[napatai kor]] és a [[meroitikus kor]], amelyek Núbia két fontos városához, [[Napata|Napatához]], illetve [[Meroé]]hez kapcsolódnak.<ref>A két várost korábban a Kusita Királyság egymást követő fővárosainak tartották. Ez azonban ma már egy kb. 25 éve túlhaladott tudományos álláspontot tükröz.
A napatai korszakban Núbia, ahogy azt [[Török László (régész)|Török László]] számos cikkében részletesen kimutatta, több ókori államszervezethez hasonlóan nem egy központtal (főváros) rendelkezett, hanem több szakrális és világi központtal. Ilyen volt [[Kerma]] (Pnubs), [[Kawa]], Napata stb., amelyekben minden uralkodó trónralépésekor egyenként beiktatattak, és amelyekben királyi paloták is álltak. Napata, fontos szakrális központ volt, de Meroé is nagy jelentőséggel bírt már az i. e. 6.-5. században. Téves tehát az kép, hogy a központot a meroitikus korban délre helyezték volna át. A királyi temetkezések kerültek át ide (nem is véglegesen), egy új dinasztia trónralépésével Arkamaniqo király korában (Kr. e. 270 k.)</ref>
5. sor:
== Földrajza és természeti adottságok ==
 
[[KépFájl:Kusita Királyság térképe.jpg|balra|400px|bélyegkép|A Kusita Királyság térképe]]
 
A Kusita Királyság területe természetföldrajzi szempontból két nagy térségre osztható: az északi régió keskeny [[Nílus]] menti félsivatagos területére és az 5. [[Katarakta|kataraktákataraktától]]tól délre fekvő Nílus menti szavannaövezetre. Az utóbbi magába foglalja a Nílus és az [[Atbara]] folyó közötti Butana-régiót, valamint a Kék- és Fehér-Nílus közti, ma Dzsezírának, azaz szigetnek nevezett termékeny területet.
 
A királyság déli kiterjedése pontosan még nem ismert, az azonban biztosra vehető, hogy a mai Felső-Nílus mocsárvidéke természetes határt szabhatott mindenfajta nagyobb terjeszkedésnek. Azon beszámolók alapján, amelyeket [[Nero római császár|Nero]] császár Núbiába küldött felderítői hoztak [[Róma|Rómába]] ([[Lucius Annaeus Seneca|Seneca]], Nat. quaest. VI. 8. 3–4), úgy tűnik, hogy Butanától délre számos kisebb, többé-kevésbé független királyság létezett a Kr. u. 1. században. Ez a terület régészeti szempontból ma még szinte teljesen feltáratlan.
30. sor:
 
== Története ==
=== Előzmények – Núbia "sötét kora" és az el-Kurrui Fejedelemség (Kr. e. 1070 k. – 8. század) ===
 
Az [[Egyiptomi Újbirodalom|Újbirodalom]] hanyatlása után [[Ókori Egyiptom|Egyiptom]] fokozatosan elvesztette elenőrzését [[Núbia]] felett. Az ezt követő mintegy kétszáz év története meglehetősen homályos. A legvalószínűbb, hogy Felső-Núbia apró lokális fejedelemségekre esett szét.
 
Vitatott kérdés továbbá, hogy mennyire éltek tovább ebben az időben a nagy egyiptomi templomközpontok. A legújabb Dukki Gelben ([[Kerma|Kermában]]) folytatott ásatások <ref>[http://ccfkhartoum.net/fr/cofernce/book/fr.pdf] |C. Bonnet, Quarante ans de recherches archéologiques au Soudan. Les fouilles de Kerma-Doukki Gel. 11</ref> talán azt erősítik meg, hogy volt bizonyos kontinuitás.
 
Éles tudományos vita bontakozott ki ugyanakkor arról hogy az el-Kurruban temetőben feltárt fejedelmi sírdombok és piramisok, milyen hosszú ideig követhetők vissza az időben. T. Kendall szerint az el- Kurrui sírok legfeljebb a Kr. e. 10. századig <ref>Timothy Kendall, A Respinse to Laszlo Török's 'Long Chronology' of El Kurru. In S. Wenig, ed. Studien zum antiken Sudan: Akten der 7. Internationalen Tagung für meroitische Forschungen vom 14. Bis 19, September 1992 in Gosen/bei Berlin. Meroitica 15. Wiesbaden: 1996, 164-176</ref> követhetők vissza, [[Török László (régész)|Török László]] szerint viszont 14 fejedelmi generációt azonosított [[Pianhi|PiyePiyet]]t megelőzően, és egészen a Kr. e. 1020-as évekig vezeti vissza a el-kurrui fejedelmek dinsztiáját.
 
=== A [[XXV. dinasztia]] (Kr. e. Kr. e. 746 – 664 (656)) ===
46. sor:
=== Napatai kor (Kr. e. 656 – 270 k.) ===
 
[[KépFájl:Nuri-pyramids-Nubia.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|Napata-kori királyi piramisok Nuriban]]
 
{{csonk-dátum|csonk-szakasz|2007 szeptemberéből}}
54. sor:
{{Bővebben|Meroitikus kor}}
 
[[KépFájl:Naqa-Nubia.jpg|left|thumb|300px|Meroitikus kori kioszk Naqában (Kr. u. 1. század)]]
 
Jelenlegi ismereteink alapján a Napata Királyság hatalmi centruma az évszázadok folyamán egyre
100. sor:
[[eo:Kuŝ]]
[[es:Reino de Kush]]
[[eu:Kusheko Erresuma]]
[[fi:Kush]]
[[fr:Royaume de Koush]]