„Chichén Itzá” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a infobox jav + duplikált koordináták ki
koord: tizedmásodpercek ki, korr, elirasok jav.
11. sor:
|szélességi fok = 20
|szélességi ívperc = 40
|szélességi ívmásodperc = 58.44
|hosszúság = NY
|hosszúsági fok = 88
|hosszúsági ívperc = 34
|hosszúsági ívmásodperc = 7.14
|pozíciós térkép =
|szöveg pozíciója =
21. sor:
}}
 
[[Fájl:Karta ChichenItza.PNG|bélyegkép|250px|ChichenChichén ItzaItzá sematikus térképe]]
[[Fájl:Chichen-Itza El Castillo.jpg|bélyegkép|A nagy piramistemploma]]
[[Fájl:Jaguar throne.jpg|right|bélyegkép|Kukulkán Jaguárjaguár-trónusa]]
[[Fájl:Chac Mool1.jpg|bélyegkép|Chacmool- szobor]]
[[Fájl:Temple of the warriors chichen itza.jpg|bélyegkép|Az Ezerezer harcos temploma]]
[[Fájl:Chichen-Itza-Great-Ball-Court.jpg|right|bélyegkép|A nagy Labdapályalabdapálya]]
[[Fájl:Chichén Itzá Goal.jpg|bélyegkép|A játék célkarikája]]
[[Fájl:Chichen-Itza-Observatory-Platform.jpg|bélyegkép|''El Caracol'' csillagászati templom]]
34. sor:
 
== Név eredete ==
A város maja neve: „''Chich'en Itza''” ([[Spanyol nyelv|spanyolos]] alakban: ''Chichén Itzá'') jelentése – szabad fordításban – „az itzai kút kávájánál”. Az eredeti leírásban megjelenő [ch] és [ch'] a többesszám jele, míg a név alapja a ''ch'en'' szó, jelentése „hullám, vízfodor”. Az elnevezés arra a természetes vízgyűjtő területre utal, amelyen a város fekszik. A [[Yucatán-félsziget]]en nincsenek folyók, ezért a félsziget őslakói hatalmas föld alatti víznyelő barlangokból, illetve mély, aknaszerű természetes kutakból ''(cenote)'' nyerték a friss vizet. A város három ilyen, vízgazdagvízben gazdag ''cenote'' köré épült, amely a környező mezőgazdasági területeket is táplálta. Az életet adó kutakból kettő ma is látható.
 
== A város története ==
Korai feljegyzések szerint Chichén Itzá városát a maják alapították 435 és 455 között, majd mintegy 200 évvel később, 682-690 körül, a várost tápláló ''cenoték'' kiszáradása miatt elhagyták. A természetes kutak újratöltődése után a város korábban elvándorolt lakói visszaköltöztek és 879-től ismét fejlődésnek indult. Az itt épült maja templomváros kiterjedése körülbelül egy kilométer volt; lakói kizárólag maja főpapok és magas funkcionáriusok voltak. A alacsonyabb rangú hivatalnokok és földművesek a város körüli síkságot népesítették be és innen látták el a városlakókat.
 
Chichén Itzá második felvirágzása 987-re, a tolték hódítás idejére tehető, amikor Topilcin-[[Quetzalcoatl]] tolték fejedelem – Tula után – birodalma új fővárosává tette. A toltékok, e harcos, barbár nép átvette az új lakóhelyen talált műveltséget és vallást, de saját arculatára formálta. Keveredtek a [[chichimekekcsicsimékek]]kel és az egykori maja területen – legalább 20 meghódított városban, közöttük Tulúm és [[Uxmal]] városában is – meghonosították és elterjeszettékelterjesztették Quetzalcoatl tiszteletét, akit a maják Kukulkánnak neveztek. (A toltékok fejedelmei istenkirályok voltak, s felvették a Quetzalcoatl nevet.) Az istenek a toltékok képzeletében vérszomjas zsarnokok voltak – hitük szerint a Napot állandóan emberi vérrel kellett táplálni, hogy a halál föld alatti házából hajnalonként fölemelkedjen. Az áldozatszerzés kényszere állandó háborút eredményezett, amelyben megfelelő számú foglyot kellett ejteni. A tolték művészet megdöbbentő, sokak számára rettenetes, hiszen állandó vérontásról tanúskodik. Épületeiket harci események, emberszivetemberszívet lakmározó sasok képeivel, szörnyekkel és kígyó-madár-jaguártestű fantáziaállatok alakjaival díszítették.
 
A korabeli krónikák feljegyzése szerint [[1221]]-ben [[polgárháború]] tört ki, a város több épülete leégett. Chichén Itzá hanyatlásnak indult és [[Mayapán]] lett a térség új központja.
 
1531-ben [[Francisco de Montejo]] spanyol conquistadorkonkvisztádor foglalta el a várost és elrendelte, hogy ismét Chichén Itzá legyen a spanyol uralom alá hódított [[Yucatán-félsziget]] központja. Ám néhány hónappal később a maja őslakosság Montejóba és a szárazföld belsejébe húzódott vissza.
 
== A romváros legérdekesebb épületei ==
64. sor:
A ''pok ta pok'' elnevezésű rituális labdajáték a maja kultúra egyik jellemző eleme. A [[téglalap]] alaprajzú pályát hosszanti irányban magas fallal határolták, amelynek két végén 6,5 méter magasan egy-egy körgyűrű volt, amelyen a labdát a kezek és lábak használata nélkül, azaz vállal, mellel, vagy csípővel kellett átütni. A labda különböző súlyú lehetett: 400 gramm, 1, 2 vagy 4 kilogramm. E rendkívül megerőltető játékot öt-hét játékosból álló két csapat játszotta. A játékosok bőrből készült erős védőruhát és térdvédőt hordtak, valamint a csapattagok egy része felemás cipőt viselt.
 
Chichén Itzában találjuk egész Közép-Amerika legfigyelemreméltóbb labdajátékpályáját. A 168 méter hosszú, 38 méter széles pálya a Kukulkán-templomtól néhányszáznéhány száz méterre északnyugatra fekszik. A pálya hosszanti oldalait 8 méter magas falak határolják, két végén egy-egy templom áll. Az oldalfalak domborművei lefejezett játékosokat ábrázolnak, ebből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a játék az életért folyt. Az még ma is vitatott, hogy csak a vesztesek csapatkapitánya, vagy az egész csapat a győztesek áldozatává vált.
 
Kiemelt figyelmet érdemel, hogy a játéktér különleges [[akusztika|akusztikával]] bírt. A falak építésénél hét különböző mész- és homokkövet használtak, aminek eredményeként egyetlen taps, hétszeres visszhangot ad – ez építészeti mestermunkának tekinthető.