„Villányi-hegység” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (clean up, replaced: {{commonscat| → {{commonskat| AWB)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Települései: [[Bisse]], [[Csarnóta]], [[Diósviszló]], [[Kisharsány]], [[Máriagyűd]], [[Márfa]], [[Nagyharsány]], [[Nagytótfalu]], [[Siklós]], [[Villány]], [[Villánykövesd]], [[Palkonya]].
 
== Szársomlyó Földrajza==
=== Éghajlata ===
[[Fájl:Kilatas a Szarsomlyorol.jpg|balra|250px|bélyegkép|Kilátás a [[Szársomlyó]]ról dél felé]]
Az évi középhőmérséklet 10-11°C között van, ami megfelel az országos átlagnak. A fagymentes idő április elejétől október közepéig tart. A déli lejtőkön egy sajátos mediterrán mikroklíma alakult ki, évente legalább 200 napon 0°C felett van a hőmérséklet. A terület jellegzetes növénye a kikerics, ami csak ezen az éghajlaton él meg.<ref name="Éghajlat">{{cite web |url=http://villanyiborvidek.hu/hu/villanyi-borvidek/szolotermo-taj/eghajlat|title=A villányi-hegység éghajlata|accessdate=2011-12-08}}</ref>
{{Bővebben|Szársomlyó}}
A Szársomlyó (más néven Harsányi-hegy vagy Nagyharsányi-hegy) növényvilága különleges: déli lejtőin mediterrán klíma alakult ki, az erre jellemző fajok aránya 20% fölött van.
 
Az éghajlat és a talaj kedvező a Villány és Siklós körül kialakult nagy hagyományú szőlő- és bortermeléshez.
Itt él a fokozottan védett [[rozsdás gyűszűvirág]]. A löszfalakon költenek a színes [[gyurgyalag]]ok.
 
A hegy ma már csonka: egyik oldalába az [[1960]]-as évektől nagy teknőt mélyítettek, hogy innen lássák el kőanyaggal a közeli [[Beremend]]en működő óriási cementgyárat. Ezt a bányát már a [[Római Birodalom|római korban]] használták, de akkor nem sok kárt tettek a hegyben.
 
A terület [[1989]] óta védett, a [[Duna-Dráva Nemzeti Park]] része.
 
=== Paleontológiai leletek ===
Az országban egyedülálló plaeontológiai leletek kerültek itt elő: [[Jura (időszak)|jura]] [[Időszak (földtörténet)|időszaki]] [[ammoniteszek]], más sekélytengeri élőlények, [[pliocén]] és [[pleisztocén]] kori gerincesek maradványai. A gazdag leletegyüttest [[Lóczy Lajos]] tanulmányozta először, [[1915]]-ben. Azóta tíz lelőhelyről 27 addig ismeretlen állatfaj fosszíliláit hozták itt a felszínre és a pleisztocén legutolsó periódusa is Villányról kapta tudományos nevét (villanyium). A közeli Beremend hegyét a bányászat szinte a földdel tette egyenlővé, de innen is előkerültek értékes ősállatleletek, köztük például kardfogú tigris maradványai.
 
=== A forrásokVízrajza ===
A hegység déli oldalán gyógyhatású, meleg vizű források törnek a felszínre. Ezek tették népszerű fürdőhellyé [[Harkány]]t.
 
=== ÉghajlataBarlangjai ===
Korán tavaszodik, és akár évi 2150 óra napfény éri a szőlőskerteket. A legderültebb időszak a nyár vége. Az évi középhőmérséklet 10-11°C között van, ez az országos átlag.
 
A fagymentes idő április elejétől október közepéig tart. A déli lejtőkön évente legalább 200 nap van 0°C felett. Itt egy sajátos mediterrán mikroklíma keletkezett. Ezért errefelé jellegzetes növeny a kikerics, ami csak ezen az éghajlaton él meg.
 
Az éghajlat és a talaj kedvező a Villány és Siklós körül kialakult nagy hagyományú szőlő- és bortermeléshez.
 
További információ:
[http://villanyiborvidek.hu/hu/villanyi-borvidek/szolotermo-taj/eghajlat]
 
== Barlangjai ==
* [[Beremendi-kristálybarlang]]
* Máriagyűdi-barlang
* Rózsabányai-zsomboly
* Siklósi I-II-III. sz. barlang
* Villányi Borospince-barlang [http://www.fsz.bme.hu/mtsz/barlang/4tinfo/mo/villany/villany.htm]
* Kenderesi-völgyi-barlang [http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=3498#main]
 
== Szársomlyó ==
[[Fájl:Kilatas a Szarsomlyorol.jpg|balrajobbra|250px|bélyegkép|Kilátás a [[Szársomlyó]]ról dél felé]]
{{Bővebben|Szársomlyó}}
A Szársomlyó (más néven Harsányi-hegy vagy Nagyharsányi-hegy) növényvilága különleges: déli lejtőin mediterrán klíma alakult ki, az erre jellemző fajok aránya 20% fölött van. Itt él a fokozottan védett [[rozsdás gyűszűvirág]]. A löszfalakon költenek a színes [[gyurgyalag]]ok.
 
A hegy ma már csonka: egyik oldalába az [[1960]]-as évektől nagy teknőt mélyítettek, hogy innen lássák el kőanyaggal a közeli [[Beremend]]en működő óriási cementgyárat. Ezt a bányát már a [[Római Birodalom|római korban]] használták,. deA akkorterület nem[[1989]] sokóta kárt tettekvédett, a hegyben[[Duna-Dráva Nemzeti Park]] része.
 
=== Paleontológiai leletek ===
Az országban egyedülálló plaeontológiai leletek kerültek itt elő: [[Jura (időszak)|jura]] [[Időszak (földtörténet)|időszaki]] [[ammoniteszek]], más sekélytengeri élőlények, [[pliocén]] és [[pleisztocén]] kori gerincesek maradványai. A gazdag leletegyüttest [[Lóczy Lajos]] tanulmányozta először, [[1915]]-ben. Azóta tíz lelőhelyről 27 addig ismeretlen állatfaj fosszíliláitfosszíliáit hozták itt a felszínre és a [[pleisztocén]] legutolsó periódusa is Villányról kapta tudományos nevét (villanyium). A közeli Beremend hegyét a bányászat szinte a földdel tette egyenlővé, de innen is előkerültek értékes ősállatleletek, köztük például kardfogú tigris maradványai.
 
==Jegyzetek==
{{források}}
 
==Források==
==Irodalom==
* Erdős László - Dénes Andrea - Kovács Györgyi - Tóth Viktória - Pál Róbert: ''Adatok a Villányi-hegység flórájának ismeretéhez'', Botanikai közlemények, 2010. (97. évf.) 1-2. sz. 97-112. old.
* Konrád Gyula: ''A geoturizmus éve - A Villányi-hegység hét pikkelye'', Élet és tudomány, 2009. (64. évf.) 47. sz. 1478-1481. old.
* Petrik Attila Balázs: ''A villányi-hegység mezozoos képződmények mikrotektonikai méréseinek értelmezése'', Földtani közlöny, 2009. (139. vol.) 3. sz. 217-236. old.
* Bank László: ''A Villányi-hegység fészkelő madarai (Aves)'', Dunántúli dolgozatok (A) Természettudományi sorozat, 2000. 10. sz. 385-394. old.
* Majer József: ''Adatok a Szársomlyó (Villányi-hegység) hüllőfaunájához (Reptilia)'', Dunántúli dolgozatok (A) Természettudományi sorozat, 2000. 10. sz. 369-383. old.
* Dénes Andrea: ''A Villányi-hegység flóra- és vegetációkutatásának története, eredményeinek összefoglalása, különös tekintettel a védett és ritka fajok előfordulására'', Dunántúli dolgozatok (A) Természettudományi sorozat, 2000. 10. sz. 47-77. old.
* Uherkovich Ákos: ''A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése. Bevezető a kötethez'', Dunántúli dolgozatok (A) Természettudományi sorozat, 2000. 10. sz. 7-12. old.
*Czigány Szabolcs:'' Adatok a Villányi-hegység déli részének pleisztocén végi-holocén időszaki lepusztulási folyamataihoz'', Földrajzi értesítő, 1998. (47. évf.) 2. füz. 123-130, 187-188. old.
* Dénes Andrea: ''Adatok a Villányi-hegység flórájához'', A Janus Pannonius Múzeum évkönyve - Természettudományok, 1995. 40. évf. 5-8. old.
* Dénes Andrea: ''A Mecsek és a Villányi-hegység karsztbokorerdői'', A Janus Pannonius Múzeum évkönyve - Természettudományok, 1994. 39. évf. 5-31. old.
* Fazekas Via - Vincze János: ''Hidrotermális ércindikációk a Villányi-hegység északi előtere mélyfúrásaiban'', Földtani közlöny, 1991. (121. évf.) 1-4 sz. 23-56. old.
* Kevey Balázs: ''A Villányi hegység bükkösei'', A Janus Pannonius Múzeum évkönyve - Természettudományok, 1986. 30/31. évf. 7-9, +1 táblázat. old.
* Mártonné Szalay Emő - Márton Péter: ''A Dunántúli-középhegység és a Villányi-hegység mezozóos paleopólusainak eltéréséről'', Magyar geofizika, 1978. (19. évf.) 4. sz. 129-136. old.
* Vörös Attila: ''A Villányi-hegység alsó- és középsőjura képződményeinek üledékföldtani vizsgálata'', Földtani közlöny, 1972. (102. évf.) 1. sz. 12-28. old.
* Wein György: ''Újabb adatok a Villányi-hegység szerkezetéhez'', Földtani közlöny, 1969. (99. évf.) 1. sz. 47-59. old.
* Radwanski, A. - Szulczewski, M.: ''Stromatolitok a Villányi-hegység jura rétegeiben'', Földtani közlöny, 1965. (95. évf.) 4. sz. 418-422. old.
* Strausz László: ''Paläontologische Daten aus dem Mesozoicum des Villányer-Gebirges = Őslénytani adatok a Villányi hegység mezozoikumából'', Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1941. (34. évf.) Pars mineralogica, geologica e 97-104, +1 tábla. old.
* Kormos Tivadar: ''A Villányi hegység preglaciális képződményei és faunájuk'', A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése, 1916. 29. évf. 2. rész 399-415. old.
* Lóczy Lajos: ''A Villányi- és Báni-hegység geológiai viszonyai'', Földtani közlöny, 1912. (42. évf.) 9-10. sz. 672-695. old.
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
{{commonskat|Villány Mountains}}
* [[Dunántúl]]
* [[Hegység]]
 
==Külső hivatkozások==
*[http://villanyiborvidek.hu/ Villányi Borvidék]
*[http://www.vendegvaro.hu/a-villanyi-hegyseg-es-kornyeke Villányi-hegység és környéke]
*[http://www.fsz.bme.hu/mtsz/barlang/4tinfo/mo/villany/villany.htm A Villányi-egység barlangjai]
 
{{Magyarország tájai}}
{{portál|földrajz|-}}
{{coor title dm|45|53|N|18|21|E|region:HU_type:mountain}}