Főmenü megnyitása

Módosítások

a
clean up, replaced: *{{ → * {{ (26), <references/> → {{források}} AWB
 
=== A pénzügyi rendszerrel szembeni bizalom hiánya ===
Az argentin gazdasági politika gyakori irányváltásai az ország népében bizalmatlanságot ébresztett. A banki ügyfelek bizalmát mérő mutató 1998–2001 között 20%-ot veszített értékéből.<ref> {{cite web| url = http://www.econlink.com.ar/economia/tango/tango.shtml| title = La nueva crísis argentina| accessyear= 2011-09-20| author = García, María Laura| format = Shtml| language = spanyol}}</ref>
 
Ez végeredményét tekintve pánikhoz (tömeges dollárvásárlás és a tőke külföldre menekítése) vezetett. Az argentin nemzetgazdaság iránti nemzetközi bizalom is látványosan csökkent. A [[országkockázat]]i felár , amely az ország államkötvényeinek az [[Amerikai Egyesült Államok]] standard kamatlábához való viszonyát adja meg és a rating-ügynökségek besorolásától függ, 2000-től kezdődően állandóan növekedett, és 2001. október 10-étől kezdve 1916 ponton volt, azaz 19,16%-os többletkamatot jelentett, a világszerte mért legmagasabb értéket. Ennek nyomán Argentína előtt a külföldi tőkepiacok bezárták kapuikat, az állampapírjaikra nem volt kereslet, így a pénzpiacokon az ország nem kapott forrást, és ezzel a [[Nemzetközi Valutaalap]]tól függő helyzetbe került. Sőt 2002-ben ez a felár 6000 pont fölé nőtt, és csak 2005-ben enyhült a helyzet.<ref>{{cite web| url = http://www.globalizacion.org/crisispolitica/argentina/ArgentinaCronologiaCrisis.htm| title = Az argentin válság kronológiája| accessdate = 2011-09-20| language = spanyol}}</ref>
 
=== További fejlődés ===
[[Fájl:Nestor_kirchnerNestor kirchner.jpg|bélyegkép|jobbra|150px| [[Néstor Kirchner]] elnök]]
2003 vége és 2004 elejétől kezdődően mindig újra relatív energiahiány lépett fel. Oka a viszonylag erős gazdasági fejlődési ütemben, az igen magas [[Kőolaj|nyersolajárakban]] és az energia infrastruktúrájában hiányzó beruházásokban keresendő. A válságot követő idők további konfliktusainak forrása a hosszú ideje megoldatlan, nem állami kibocsátású kötvények kérdése volt. Az argentin állam hiteladósságainak nagy része magánbefektetők követelései voltak. Minthogy [[Argentína]] a 2002-évi leértékelés után kemény takarékossági program nélkül nem lehetett volna abban a helyzetben, hogy a magánbefektetők felé fennálló teljesítendő fizetési kötelezettségeit betartsa, ezért kidolgoztak egy adósság-átütemezési tervet ''(canje)''.
 
A három kötvénytípus:
* ''Bono Par'' kötvény alaptőke csökkentése nélkül
* ''Bono Cuasi Par'' kötvény 30%-os alaptőke csökkentéssel
* ''Bono de Descuento'' kötvény 70%-os alaptőke csökkentéssel
 
Argentínában a növekedés 2003 közepétől állandóan magas szintű maradt. E gazdasági növekedés mindenekelőtt a pénz leértékelésének köszönhető. Export és importtámogatások segítették az ipar fejlődését. 2004-től az importból származó kereskedelem ismét erős emelkedést mutatott, így az ország gazdasági helyzete normalizálódott. Minden gazdasági növekedés ellenére azonban továbbra is nagy szociális és gazdasági hiányosságok vannak. Állandóan csökkent a munkanélküliség (2006 negyedik negyedében 8,7%) és a szegénységi ráta (26,9% 2006 második felében), de még mindig igen magas volt. Kirchner elnök megkísérelte a fejlődés gátjainak egy részét képező, neofeudális struktúrák korszakának maradványait az ország gazdaságában és politikájában felszámolni. Komoly gondot jelentett továbbra is az egyes tartományok közötti jelentős különbség, így például a szegénységi ráta 2006-ban [[Ushuaia|Ushuaiában]] 5%, míg [[Resistencia|Resistenciában]] 56% volt.<ref name="indec">{{cite web| url = http://www.indec.mecon.ar/| title = Az INDEC jelentése| accessdate = 2011-09-20| author = El Instituto Nacional de Estadística y Censos -INDEC Argentin Stat. Hiv. (INDEC)| language = spanyol}}</ref>
 
Megoldatlanok voltak még Argentína, a Nemzetközi Valutalap és a magánbefektetők közötti viták, bár a kérdésben a 2005 februári adósság-átütemezést követően inkább az optimista szemléletmód érvényesült, és Argentína a [[G8|G8-államok]] nagyobb részétől, köztük [[Németország]]tól is támogatást kapott. Mindezek ellenére még mindig maradtak olyan hitelező csoportok, úgynevezett keselyű-alapok,<ref group ="j"> A keselyű-alapok a nemzetközi bírósági gyakorlatban rutinosak, felvásárolják a papírokat, hogy nyerjenek az ügyön</ref> amelyek elvártak egy megismételt adósság-átütemezési ajánlatot.<ref>{{cite web| url = http://www.zeit.de/2007/23/G8-Geierfonds| title = Keselyűk közt: Ha eladósodott országok államcsődbe jutnak| accessdate = 2011-09-20| author = ZEIT ONLINE| language = német}}</ref> A munkanélküliség ellen egymás közötti rövidtávú megegyezésekkel 2005-ben megküzdött Kirchner kormánya és a kereskedelmi szektor. A helyi Statisztikai Hivatal becsléseit messze meghaladó volt a gazdasági növekedés 2005-ben és a megelőző években. 2006-ban is magas, 8,5%-os gazdasági növekedést sikerült elérni.<ref>{{cite web| url = https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/| title = The World Factbook| accessdate = 2011-09-20| author = CIA| language = angol}}</ref>
 
A következő évekre vonatkozó várakozások általában a gazdasági növekedés további fennmaradásával számoltak. [[Héctor Valle]], az argentin Kutatási és Fejlesztési Alapítvány, a Fide igazgatója 6 és 9% közötti növekedésre számított. A gazdasági minisztérium becslése óvatosabb volt: 4%-ra számított.<ref>{{cite journal| date = 2006-09-16| title = Gazdasági prognózis ( LA ECONOMIA QUE VIENE : EL PROYECTO PRESENTADO AL CONGRESO En 2007 la economía crecerá más por la inversión que por el consumo )| journal = El País| volume = 2006| publisher = "Clarín" Online| language = spanyol| url = http://www.clarin.com/diario/2006/09/16/elpais/p-00601.htm| accessdate= 2011-09-20}}</ref> [[Salvador Treber]] közgazdász szakértő a gazdaság központi problémájának az energiaszektort tartja, szerinte e szektor kérdéseinek megoldásától függ a gazdasági fejlődés. Ennek megoldásában fontos lépés volt az, hogy 2011 őszére felépült a nagy teljesítményű Atucha II atomerőmű.<ref name ="atucha">{{cite web|author= |editor= |title=Az Atucha II honlapja, FOTOS Y VIDEOS |url=http://www.na-sa.com.ar/atucha2/ |accessdate = 2011-09-25 |date= |publisher= |language=spanyol|work= |id= |pages= |quote=}}</ref>
A pénz vásárlóerejének csökkenése együtt járt a szegénységi kvóta megnövekedésével, mely az 1990-es évek közepén 25,9%-ról a legmagasabb szintre, 57,5%-ra, 1998-ban jutott el.<ref name="crisis1"/>
2002 közepére a népesség 27,5%-ának nem volt elegendő jövedelme ahhoz, hogy az alapvető élelmezési cikkek iránti szükségletét fedezze (a helyi Statisztikai Hivatal, az INDEC adatközlése). Ennek a népességhányadnak az argentin a neve ''tasa de indigencia'' (a nyomor hányada).
Ez bár nem jelenti azt, hogy a népességnek ekkora része éhezett, mivel a megfelelő élelmiszereket tartalmazó árukosár nem az abszolút minimum kalóriaszükségletet fedi le, hanem azt az átlagos fogyasztást képviselő árukosarat jelenti, amely 1986-ban a népességnek a legszegényebb alsó ötöde feletti egyötöde fogyasztási színvonalának felel meg.<ref group = "j"> Az INDEC (Stat.Hiv. a népességet ötödökre, illetve tizedekre osztja fel jövedelem szerint, közelebbit lásd ![http://www.indec.gov.ar Argentin Stat. Hiv.]</ref>
Ehhez jön még számos segélyprogram az államtól és nem kormányzati segélyszervezetektől. Mégis különösen a gyermekek esetében egyes tartományokban megnövekedett az alultápláltság, a legsúlyosabban ez [[Tucumán]] tartományt érintette, itt 2002-ben az öt évnél fiatalabb gyermekeknek több mint 20%-a nem érte el a megkívánt minimális testsúlyt. A válság mélypontja után a szegénységi hányad lassan, de folyamatosan csökkent, 2006 második felében 26,9%-ra, a nyomorban élők hányada ekkor 8,7 % volt.<ref name="indec">Daten: [http://www.indec.gov.ar Website] des INDEC</ref>
 
 
== Hivatkozások ==
{{források}}
<references/>
 
== Forráslista ==
* {{fordítás|de|Argentinien-Krise|oldid=66231356}}
* {{cite book|author=Klein Hajnalka|others= |editor= |title= Az argentin válság és a recesszióból való kilábalás|url= http://elib.kkf.hu/edip/D_10335.pdf |accessdate=2011-09-22 |date=2003|year= |publisher= InfoKer Szövetkezet|language=magyar |location=Budapest |isbn= | |quote=}}
* {{cite journal| author = Jeremy Warner| date = 2011-07-04| title = Lessons of Argentina crisis ignored in handling of Greece| journal = The Telegraph| language= angol| quotes = Tying yourself to someone else's monetary policy is always high risk, but for a small economy such as Argentina to be joined to the mighty US is a bit like trying to ride a whale.(Önmagunkat egy másik pénzügypolitikájához kötni mindig nagy kockázattal jár, de egy oly kis gazdaságnak, mint Argentínának a kötődése a hatalmas USA-hoz már hasonlít ahhoz a próbálkozáshoz, ami egy bálna meglovagolása))| url = http://www.telegraph.co.uk/finance/comment/jeremy-warner/8616747/Lessons-of-Argentina-crisis-ignored-in-handling-of-Greece.html}}
* {{cite web| url = http://www.joaquinpi.com/lavezzolo.pdf| title = El lado oscuro de la globalización: causas de la crísis económica en Argentina| accessdate= 2011-09-20| author = SEBASTIÁN LAVEZZOLO| year = 2003| format = PDF| pages = 3| language = spanyol}}
* {{cite book|author=Blanchard, Olivier|others=Pérez Enrri,Daniel |editor= |title= Macroeconomía|url= |accessdate= |date=|year= |publisher=Prentice Hall Iberia |language=spanyol |location=Buenos Aires |isbn= ISBN 987-97892-4-5 |quote=}}
* {{cite web| url = http://www.insumisos.com/lecturasinsumisas/perspectiva%20de%20la%20crisis%20economica%20en%20argentina%201997_2002.pdf| title = Perspectivas de la crísis económica en Argentina| accessdate= 20110920| author = Guido,Pablo| format = PDF| language = spanyol}}
* {{cite web| url = http://www.globalizacion.org/crisispolitica/argentina/ArgentinaCronologiaCrisis.htm| title = Az argentin válság kronológiája| accessdate= 20110920| language = spanyol}}
* {{cite journal| title = Argentina suspends debt payments| journal = BBC News| language = angol| url = http://news.bbc.co.uk/2/hi/americas/1727922.stm| format = stm| accessdate= 2011-09-20}}
* {{cite web| url = http://www.indec.mecon.ar/| title = Az INDEC jelentése| accessdate= 2011-09-20| author = El Instituto Nacional de Estadística y Censos -INDEC Argentin Stat. Hiv. (INDEC)| language = spanyol}}
* {{cite web| url = http://www.zeit.de/2007/23/G8-Geierfonds| title = Keselyűk közt: Ha eladósodott országok államcsődbe jutnak| accessdate= 2011-09-20| author = ZEIT ONLINE| language = német}}
* {{cite web| url = https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/| title = The World Factbook| accessdate= 2011-09-20| author = CIA| language = angol}}
* {{cite journal| date = 2006-09-16| title = Gazdasági prognózis ( LA ECONOMIA QUE VIENE : EL PROYECTO PRESENTADO AL CONGRESO En 2007 la economía crecerá más por la inversión que por el consumo )| journal = El País| volume = 2006| publisher = "Clarín" Online| language = spanyol|url = http://www.clarin.com/diario/2006/09/16/elpais/p-00601.htm| accessdate= 2011-09-20}}
* {{cite web| url = http://www.agendaestrategica.com.ar/EstrategiaDetalles.asp?IdMaterial=569| title = Az argentin gazdaság válsága: okok és következmények (La crísis argentina: causas y remedios)| accessdate= 2011-09-20| author = Jim Saxton (New Jersey szenátora, az USA Közgazdasági Bizottságának alelnöke)| format = html| publisher = Agenda Estrategia| language = spanyol}}
* {{cite web| url = http://www.invap.com.ar/en/newsroom/news-archive/500-20-9-2006-invap-firma-convenio-marco-con-nucleoelectrica-argentina-sa-para-colaborar-en-las-obras-de-finalizacion-de-la-central-nuclear-atucha-ii-.html| title = INVAP and Nucleoeléctrica Argentina SA to collaborate in the completion of the construction of NPP AtuchaII| accessdate= 2011-09-20| language = angol}}
* {{cite web| url = http://www.econlink.com.ar/economia/tango/tango.shtml | title =La nueva crísis argentina | accessyear= 20110920| author = García,María Laura | format = Shtml | language = spanyol}}
* {{cite journal|author= Ortutay L. Gyula|editor= |title=Akik már átélték az államcsődöt|journal = Népszabadság |volume = |issue =|url=http://nol.hu/gazdasag/20110916-befagyasztott_bankbetetek |accessdate=2011-09-22 |date=2011-09-16 |year= |month= |publisher= |language=magyar |isbn= |pages= |quotes=}}
* {{cite web| url = http://www.zeit.de/2007/23/G8-Geierfonds| title = Keselyűk közt: Ha eladósodott országok államcsődbe jutnak| accessdate= 2011-09-20| author = ZEIT ONLINE| language = német}}
* {{cite web| url = http://www.joaquinpi.com/lavezzolo.pdf| title = El lado oscuro de la globalización: causas de la crísis económica en Argentina| accessdate= 2011-09-20| author = SEBASTIÁN LAVEZZOLO| year = 2003| format = PDF| pages = 3| language = spanyol}}
* {{cite web| url = http://www.agendaestrategica.com.ar/EstrategiaDetalles.asp?IdMaterial=569| title = Az argentin gazdaság válsága: okok és következmények (La crísis argentina: causas y remedios)| accessdate= 2011-09-20| author = Jim Saxton | format = html| publisher = Agenda Estrategia| language = spanyol}}
* {{cite journal| author = Medgyesi Csilla| date = 2001-03-21| title = A helyi "Bokros-csomag" lehet Argentína utolsó esélye| journal = Magyar Hírlap| language = magyar| url =http://www.magyarhirlap.hu/kulfold/a_helyi_bokroscsomag_lehet_argentina_utolso_eselye.html| accessdate= 2011-09-25}}
* {{cite web| url = http://www.econlink.com.ar/economia/tango/tango.shtml| title = La nueva crísis argentina| accessyear= 20110920| author = García, María Laura| format = Shtml| language = spanyol}}
* {{cite web| url = http://www.globalizacion.org/crisispolitica/argentina/ArgentinaCronologiaCrisis.htm| title = Az argentin válság kronológiája| accessdate= 20110920| language = spanyol}}
* {{cite journal | url = http://www.clarin.com/diario/2006/09/16/elpais/p-00601.htm| date = 2006-09-16| title = Gazdasági prognózis ( LA ECONOMIA QUE VIENE : EL PROYECTO PRESENTADO AL CONGRESO En 2007 la economía crecerá más por la inversión que por el consumo )| journal = El País| volume = 2006| publisher = "Clarín" Online| language = spanyol | accessdate= 2011-09-20}}
* {{cite web|author= |editor= |title=Az Atucha II honlapja, FOTOS Y VIDEOS |url=http://www.na-sa.com.ar/atucha2/ |accessdate=2011-09-25 |date= |publisher= |language=spanyol|work= |id= |pages= |quote=}}
* {{cite web| url = http://www.mostinterestingfacts.com/building/top-10-largest-dams-in-the-world.html| title = A tíz legnagyobb vízierőmű a világon| accessdate= 2011-09-25| language = angol}}
* {{cite web| url = http://www.invap.com.ar/en/newsroom/news-archive/500-20-9-2006-invap-firma-convenio-marco-con-nucleoelectrica-argentina-sa-para-colaborar-en-las-obras-de-finalizacion-de-la-central-nuclear-atucha-ii-.html| title = INVAP and Nucleoeléctrica Argentina SA to collaborate in the completion of the construction of NPP AtuchaII| accessdate= 2011-09-20| language = angol}}
* {{hely|Stern}}{{cite web| url = http://www.stern.de/wirtschaft/news/2-finanzen-argentiniens-wirtschaftsminister-will-keine-dollarbindung-169437.html| title = Az argentín pénzügyminiszter nem akarja a dollárhoz kötést| accessdate= 2011-09-27| publisher = Die Stern| language = német}}
 
== További információk ==
* [http://www.bolsar.com/ Argentinische Börse] (spanyolul és angolul)
* [http://lmv.hu/node/2018/ A foglalás (2004)] dokumentumfilm magyar felirattal
[[Kategória:Argentína]]
[[Kategória:Kiemelt cikkek]]
 
{{kiemelt}}
 
[[Kategória:Argentína]]
{{Link FA|de}}
[[Kategória:Kiemelt cikkek]]
 
{{Link FA|de}}
[[en:Argentine economic crisis (1999–2002)]]
[[cs:Argentinská krize v letech 1999 až 2002]]
258 920

szerkesztés