„Antifeminizmus” változatai közötti eltérés

Modern antifeminista vélemények szerint a feminizmus már megvalósította valódi céljait és új szerepkört keresett magának; a nőket igyekszik a férfiak fölé helyezni. [[Glenn Sacks]], meghatározó antifeminista újságíró kijelenti: „A nyugati társadalmak kifejlesztettek egy morális vakságot a férfiak lealázására. Jelenleg diszkriminatív megkülönböztetés zajlik a férfiak kárára.” A modern antifeministák gyakran kifogásolják az általuk észlelt megkülönböztető politikát, amely számos nyugati országban hat a férfiak ellen egyes emberi jogok - különösen a reproduktív jogok, így a gyermekfelügyeletgyermeknevelés, a szülői felügyelet, a tartásdíj, és a válást követő vagyonvagyonmegosztás megosztás- terén -, amely véleményük szerint a feminista törekvések egyenes következménye.<ref>[http://www.canlaw.com/rights/factoids.htm Data and studies supporting the need for equal parenting, Patrick & Lynn Kempen]</ref> Magyarországon is jelentős számban érzik rájuk nézve hátrányosnak a férfiak a vonatkozó törvényeket. A magyar férfiak családjogi érdekképviseletét például az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete igyekszik felvállalni. Az egyesület céljai között deklarálja a férfiak számára elfogadhatóbb családjogi törvények kieszközölését.<ref>[http://www.elvaltapak.hu/nyilatkozatunk Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületének nyilatkozata]</ref> Mindemellet a nyugdíjkorhatár tekintetében is negatív diszkrimináció sújtja a férfiakat; számos európai államban a férfiak nyugállományba vonulásának korhatára 5 évvel magasabb a nőkénél, miközben a férfiak várható élethossza hozzávetőleg 5-8 évvel rövidebb. <ref>http://tudasbazis.org.hu/doktar/szocialis_parbeszed/foglalkoztatas/eu_nyugdijkorhatar.pdf</ref>

Az antifeministák kifejezetten sértőnek és társadalmilag súlyosan veszélyesnek tekintik a feminista szervezetek azon tevékenységeit, amelyek a férfiakat kriminalizálják, démonizálják, általánosságban erőszaktevőként állítják be, és propagandáikban valamiféle általános „férfi erőszak” elleni fellépés szükségességét hirdetik, vagy a két szót egymással felcserélve használják. Példaként a patriarchális társadalmi berendezkedést általában a következőkhöz hasonló módon határozzák meg: "Teljes körű elnyomás és kizsákmányolás, amelynek a nők alanyai az olyan társadalomban, ahol a férfiak dominálnak... Mindezt a férfiak a nők ellenőrzésére használt fizikai megfélemlítés útján valósítják meg." (Lásd a "[[feminizmus]]" wikipédia szócikket 2011. augusztus 28.-i állapotában.) [[Ranschburg Jenő]], a pszichológiai tudományok kandidátusa „A meghitt erőszak” című könyvében rámutatott azokra a tévhitekre és előítéletekre, melyek a családon belüli erőszak kérdéskörében ma is élnek és a férfiakat mindig erőszaktevő, míg a nőket áldozat szerepben tüntetik fel. Tamási Erzsébet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kriminológiai Tanszékének munkatársa magyarországi kutatási adataira hivatkozva elmondta, hogy bár több nő, mint férfi hal meg a partnerkapcsolatokon belül elkövetett gyilkosságok áldozataként, a családon belüli erőszak áldozatainak többsége mégis férfi, az összes családon belüli erőszakos bűncselekményt alapul véve.<ref>[http://www.tvarchivum.hu/?id=73509 Tamási Erzsébet kutatási eredményei a családi erőszak tárgyában]</ref>