„Andromeda csillagkép” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
29. sor:
 
== Nevének eredete ==
A csillagkép a görög [[mitológia|mitológiában]] szereplő [[Androméda (mitológia)|Androméda]] királylányról kapta nevét. Androméda [[Képheusz (Bélosz fia)|Képheusz]] aithiopiai király és [[Kassziopeia]] királyné leánya volt. A királyné azzal dicsekedett, hogy ő a [[nimfák]]nál is szebb. Ezért az istenek megharagudtak rá, és [[Poszeidón]], a tengerek istene egy tengeri szörnyet küldött, amely rengeteg embert elpusztított. A királyi pár egy jósdához fordult, ahol azt a jóslatot kapták, hogy akkor szabadulhatnak meg a szörnytől, ha leányukat feláldozzák neki. Vállalták ezt az áldozatot, és Andromédát meztelenül a tengerparti sziklához láncolták Joppa közelében (kikötőváros az ókori Palesztinában), hogy ott a[[Kétó]]nak Cetnek(latin ''Cetus''), a tengeri szörnynek a zsákmányául essék. Miközben a lány a kegyetlen véget várta, arra száguldott [[Perszeusz (mitológia)|Perszeusz]], Zeusz halandó fia. Éppen hazafelé tartott sikeres vállalkozásából, melynek során megölte [[Medusza|Meduszát]], az egyik félelmetes [[Gorgók|Gorgót]]. Egyesek szerint saruját, [[Pallasz Athéné]] (a bölcsesség istennőjének és a hősök védelmezőjének) ajándékát viselte. A mítosz egy másik változatában, amely jobban illik a szóban forgó csillagképekhez, a szárnyas ló, [[Pégaszosz]] hátán érkezett. [[Perszeusz_(mitológia)|Perszeuszt]] elbűvölte [[Androméda_(mitológia)|Androméda]] szűzies szépsége, s felajánlotta, hogy megküzd a tengeri szörnnyel, ha cserébe a hercegnő neki adja a kezét. Képheusz, az apa hajlandónak mutatkozott az egyezségre. A [[Cet_csillagkép|Cet]] megijedt Perszeusz tengeren tükröződő árnyékától, így a hős halálos csapást mért rá, majd kiszabadította Andromédát. A történet minden szereplője (Andromeda, [[Cepheus csillagkép|Cepheus]], [[Cassiopeia csillagkép|Cassiopeia]], [[Perseus csillagkép|Perseus]] és a [[Cet csillagkép|Cet]], azaz KetoszKétó) [[csillagkép]]ként látható az égbolton.
 
A görög Androméda-mítosz hátterében felsejlik a csillagkép mitikus értelmezésének homályos, talányos alaprétege. Androméda neve - "a férfiakon uralkodó" - utal erre. [[Marcus_Manilius|Manilius]] római költőnél (Kr.u. 1. század) ezt olvashatjuk: "Androméda szépsége legyőzte a Medusza legyőzőjét". Androméda tehát nem is olyan védtelen, gyenge nő talán, mint amilyennek a görög mítosz mutatja, inkább Aphroditéhoz, a szerelem istennőjéhez áll közelebb. Ez megerősíteni látszik az Androméda-legenda [[mezopotámia]]i eredetét. Korábban a csillagképet a szerelem és a háború óegyiptomi istennőjével, Astartével azonosították (a [[babilónia]]i mitológiában [[Istár]]). Astartét buja tengeristennőként ábrázolták. Személyét az ókori Palesztina számos templomában vallásos tisztelet övezte, ugyanazokon a partokon, ahol [[Joppé]] lakói Andromédát is fel akarták áldozni.