„Lőrincz József (költő)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
8. sor:
== Munkássága ==
Első [[Költészet|verseit]] a Pedagógiai Főiskola ''Athenaeum'' c. diáklapja közölte (1968), majd az [[Ifjúmunkás]], [[Utunk]], [[Hargita (napilap)|Hargita]]; olvasásszociológiai tanulmányát, tankönyvkritikáit, pedagógiai cikkeit a [[Korunk]], [[Tanügyi Újság]], [[Új Élet]], [[A Hét (hetilap)|A Hét]]. Két versével szerepelt a fiatal költők ''Varázslataink'' c. antológiájában (Kolozsvár, 1974).
Versei a szülőföld szeretetéből fakadnak. Azt vallja, hogy "népemnek nyelvében a mindenséget keresem".<ref>Kassai Thar Sándor: "Gyönyörű kékszemű lét". Hargita Népe (Csíkszereda), 2003. január 24.</ref>
Keveset, de fokozott művészi gonddal alkotó ember sejlik föl költeményeiből, aki tömör, szűkszavú, puritán szövegeiben életérzést és korhangulatot egyaránt elrejt.</ref>
1990-től a ''[[Székely Útkereső]]'' egyik alapító tagja, a [[Hargita Népe]] munkatársa. Kutatási területe folklorpedagógia és Tamási Áron élete és művei. A Tamási-jelenség több új vonatkozását tárgyalta írásaiban. számos tévhitet sikerült cáfolnia az íróval kapcsolatban eredeti kutatások alapján. Főleg, ami az udvarhelyi diákéveket illeti.</ref> Olyan ősképek létére hívja fel a figyelmet a székely író alkotásaiban, amelyek a nyelvezet, észjárás miatt regionálisnak bélyegzett életművet egyetemessé avatják. <ref> A Tamási-művek csomópontjaiba helyezett bölcs mondásokra, szentenciákra figyel föl, amelyek által népről, nemzetről, szülőföldről, erkölcsről, művészetről vall az író, s melyek által "egy derűs, bizakodó közép-kelet-európai létértelmezést ismerhetünk meg".</ref> Ahogy egyik könyvének elemzője megjegyzi: "...jól ismeri Tamási életművét, kellő alázattal, ugyanakkor igazi filológusi pontossággal és minuciózussággal kezeli a témát. " </ref> Aprólékos ténygyűjtő, tényfeltáró munkával még azt is dekódolja Lőrincz József, amit a Szervátiuszok senkinek se mondtak, mondhattak el, de belevésték a farkaslaki Tamási-emlékkőbe. Kézen fogva vezet körbe bennünket könyvében, hogy értsük a kő titkait. </ref>1990-től a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban a névadó író születése évfordulójának ünnepségeit szervezi évente. Kétszáznál több publicisztikai, kritikai írását szaklapok és napilapok adják közre. Folklorgyűjtéseivel, néprajzi, helytörténeti írásaival falusi származású tanulói kultúraváltását, szocializálódását próbálta kedvezővé tenni. </ref> 1994-ben bírálta a XII. osztályos magyar irodalomkönyvben az aránytalanságokat, [[Nyirő József]], [[Reményik Sándor]] nagyon kis helyet kap, viszont [[Szőcs Géza (költő)|Szőcs Géza]], [[Farkas Árpád (író)|Farkas Árpád]], [[Hervay Gizella]] és mások kimaradtak.<ref>[[Romániai Magyar Szó]] (Bukarest), 1994. május 10.</ref>
== Kötetei ==
| |||