„Szegedi Pszichológiai Intézet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: ISBN formázása |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Nagy László –> Nagy László (pszichológus) |
||
55. sor:
Klebelsberg Kunót személy szerint felekezeti elfogultság nem vezette az egyetemi oktatók kinevezésében, mégis a katolikus püspökök nyomására létrehozta a párhuzamos katolikus világnézetű tanszékeket. II. sz. Filozófia Tanszék élén [[Mester János]] (1879-1954) katolikus professzor szemben a református Málnási Bartók Béla I. sz. Filozófia Tanszékével, II. sz. Magyar irodalomtörténeti Tanszék élén [[Sík Sándor]] katolikus egyetemi tanár szemben az I. sz. Irodalomtörténeti Tanszéket irányító református [[Dézsi Lajos]]sal, s létrejött a II. sz. Pedagógiai-Lélektani Intézet Várkonyi Hildebrand bencés paptanár irányításával szemben Imre Sándor református egyetemi tanár I. sz. Pedagógiai Tanszékével. Nemes versengés indult meg, mind Várkonyi Hildebrand Dezső, mind Sík Sándor kiváló tanárai lettek a szegedi egyetemnek. Mester János katolikus pap a filozófia mellett lélektannal, pedagógiával is foglalkozott.
[[1929]]. [[december 18.|december 18-án]] megalapította Klebelberg VMK miniszter a II.számú önálló Pedagógiai Lélektani Tanszéket Szegeden, [[december 27.|december 27-én]] ezen új önálló Pedagógiai-Lélektani Intézet élére [[Várkonyi Hildebrand Dezső]] bencés rendi szerzetes-tanárt nevezte ki. Várkonyi kinevezésével újfajta szemléletű oktatás kezdődhetett a szegedi egyetemen. Szervezetileg elsőként alakult [[Magyarország]]on, Szegeden Pedagógiai-Lélektani Intézet<ref>Lásd erről Sáska Géza: Alkalmazott lélektan és reformpedagógia 1945 után c. cikkét (Beszélő, 2008. január; 13. évf. 1. sz.); idézet a cikkből: „Kimaradt az 1945 utáni új kánonból a szegedi polgári tanítóképző filozófia-pedagógia tanára, a reformpedagógiai érintettségű akadémikus jelölt, [[Somogyi József (filozófus)|Somogyi József]] is, aki a biológiai alapú tehetségfejlesztés pedagógiájának jó minőségű kidolgozója volt, s aki, mint oly sokan ebben a korban, szívesen értekezett a magyar és a zsidó faj érvényesülési harcáról, amit természeti adottságnak vélt (Somogyi 1929; 1931; 1934; 1934–35; 1937; 1941; 1942; é. n.). Személye azonnal diszkreditálódott, miképpen Koszterszitz József. ''Várkonyi Hildebrand azonban, aki Szegeden az első magyarországi egyetemi pedagógiai-lélektani tanszék megalapítója és vezetője (1929–1942) volt (Várkonyi 1942; 1943; 1944; 1944–46), később szorult ki a közéletből.'' Holott mindkettőjük tevékenységének a szakmai alapja közös [[Nagy László (pszichológus)|Nagy Lászlóéval]]
A [[budapest]]i egyetemen majd csak [[1936]]-ban [[Harkai Schiller Pál]] kezdeményezésére és közreműködésével alapították meg a Lélektani Tanszéket.<ref>Volt egy próbálkozás Kísérleti Lélektani Intézet létrehozására. Révész Géza [[1918]]. [[december]]ében lett nyilvános rendes tanár a budapesti egyetemen, alapított egy Kísérleti Lélektani Intézetet, melynek igazgatójává nevezte ki a [[Tanácsköztársaság|tanácskormány]]. A tanácskormány bukása után Révész Géza emigrációba kényszerült, [[Amszterdam]]ban vált a kísérleti pszichológia európai hírű művelőjévé.</ref>
| |||