„Salome (opera)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
41. sor:
De nem csak a tánc színrevitele okozott gondot a század elején. A berlini bemutatón, hogy némileg enyhítsék a szörnyű események hatását, Keresztelő Szent János halálakor megjelenik a [[betlehem]]i csillag. A katolikus államok egyébként hallani sem akarnak a műről. Bár Grazban 1906-ban és a bécsi Volksoperban 1907-ben előadják, a bécsi Udvari Operában [[Gustav Mahler|Mahler]] minden közbenjárására ellenére is csak 1918-ban kerülhet színpadra.
Strauss úgyérzi, hogy a keleti témájú operákból hiányoznak a keleties színek. Ezért egzotikus harmóniafüzéseket, idegenszerű – "színjátszó"- zárlatokat és arabos
De a keleti világnál is fontosabb a darab stílusa szempontjából a szereplők lelkivilágának ábrázolása, a zenei [[pszichoanalízis]]. Tíz évvel a Salome bemutatója előtt jelent meg Freud első jelentős műve: a Tanulmányok a hisztériáról. Hisztérikus képzelődések, diagnózisok és gyógyítási eredmények leírása. Bár Strauss csak egyetlenegyszer és nagyon későn, a harmincas években egy [[Stefan Zweig]]nek írott levelében említi meg Freud nevét, biztosra vehető, hogy korábban is ismerte írásait, ha személyesen nem is találkoztak.
A Salome hisztérikus alaphangulatát, neuraszténiás szereplőit, – talán elsőként a mű méltatói közül – [[Ady Endre]] ismerte fel, aki jelen volt a zenedráma 1907-es párizsi bemutatóján és beszámolót készített a [[Budapest]]i Napló számára.
"A finom, érzékeny idegrendszerű ember ernyedten, dühösen szedi rendbe a lelkét amikor az utolsó ütem elhangzott. Vagy legalábbis megpróbálja rendbe szedni, mert valóságos rövidzárlatszerű katasztrófák történtek. Egy kicsit hisztériásnak kell lenni annak, aki [[diszpozíció]]val akar beülni a színházba a Salome elé. Szerencsétlenség vagy szerencse, hogy egy kicsit hisztériás minden mai ember."
A Salomét melyet drámai formájában már ismert a pesti közönség a Budapesti Opera igazgatósága először gróf [[Apponyi Albert]] első közoktatási miniszterségének idején akarta bemutatni, de a főhatóság leállíttatta az előkészületeket. Az 1912-es, gróf [[Zichy János]] miniszter által engedélyezett bemutató után ezt írta a kritika: "A visszataszító cselekményű opera általánosságban nem tetszett a közönségnek. Ennek a monstrumnak legfeljebb a közönség szenzáció-falánkságára lehet hatása, de a zeneirodalmunk, vagy kulturánk fejlődésére nem. Ez a mű rombolóan hat az izlésre és egészségtelen, kárhozatos befolyással lehet fiatal zenészgenerációnkra."
A Salome ennek ellenére
== Irodalom ==
|