„Sátoraljaújhely” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Nagyközség –> Nagyközség (polgári korszak) |
|||
79. sor:
A kiegyezést követően pezsgő kulturális élet jellemezte a települést. A „Zemplén megyei Híradó” [[1862]]-től, a „Zemplén” című hírlap [[1870]] és [[1944]] között jelent meg. Színház épült ([[1883]]), megalakult a Kazinczy-kör ([[1902]]), sportegyletek szerveződtek ([[1890]]), tornacsarnok, fürdő nyílt ([[1900]]).
Sátoraljaújhely a 18-19. században [[mezőváros]] volt, 1871-ben pedig, amikor a mezővárosi rang az egész országban megszűnt, [[
A [[Sátoraljaújhelyi Törvényszéki Palota és Fogház]] [[1905]]-ben készült el [[Czigler Győző]] műépítész tervei alapján.
146. sor:
'''A Pallas nagy lexikona''' az alábbiakat írja a településről:
"Sátoralja-Újhely, [[Nagyközség (polgári korszak)|nagyközség]] [[Zemplén vármegye]] S.-i j.-ban, a [[Ronyva]] partján s a [[Tokaj-hegyaljai borvidék|Hegyalja]] sátoralaku [[hegy]]ei tövében; fejlőlő és élénk [[város]]ka, a [[vármegye]] [[törvényhatóság]]ának és a [[járás]] [[szolgabiró]]i hivatalának, kir. [[törvényszék]], járásbiróság, kir. [[közjegyző]]ség, pénzügyiigazgatóság és [[pénzügyőrség]],[[kir.]] [[tanfelügyelő]]ség, államépítészeti hivatal, közúti kerületi felügyelő, m. kir. erdőgondnokság, folyam- és kulturmérnöki hivatal, állami [[állatorvos]] és [[csendőr]]szakaszparancsnokság székhelye.
Van r. kat. fő[[gimnázium]]a, [[tanonc]]iskolája, vármegyei közkórháza, 2 [[takarékpénztár]]a és népbankja, [[dohánygyár]]a (200 munkás), [[téglagyár]]a, s nagy államivasúti főműhelye. Élénk kereskedést űz fával és egyéb terményekkel.
| |||