|
[[Fájl:DSC00409 - Tempio E di Selinunte - Eracle ed Amazzone - Ca. 450 a.C. - Foto G. Dall'Orto.jpg|bélyegkép|250px|Héraklész egy amazónnal harcol, körülbelül [[i. e. 450]], (Palermói múzeum)]]
'''Hippolüté''' az [[amazónokamazonok]] hősnője a görög mitológiában, [[Otréré]] leánya, testvérei [[Pentheszileia]], [[Antiopé (Arész leánya)|Antiopé]] és [[Melanippé]]. Birtokában volt apjának, [[Arész]]nek bűvös hatalmú aranyöve, amelyet [[Eurüsztheusz]] akart lányának, [[Admété]]nak, s ezért megszerzését [[Héraklész]]től követelte; ez lett a hős kilencedik munkája. Hüppolüté kész lett volna ajándékként átadni Héraklésznak az övet, de a féltékeny [[Héra]] álhírekkel a hős és társai ellen uszította az amazónokat, s a csatában el is elesett, talán Héraklész ölte meg, árulással gyanúsítva őt.
A monda egy változata szerint ~Hippolüté nem halt meg ebben a harcban, hanem utóbb, amikor [[Thészeusz]] viselt háborút az amazónok ellen, annak fogságába esett. A király hazavitte HüppolütétHippolütét [[Athén]]ba, feleségül vette, s tőle született balsorsú fia, [[Hippolütosz (Thészeusz fia)|Hippolütosz]]. Később férje eltaszította Hippolütét, és [[Phaidra|Phaidrát]] vette feleségül. Egyes szerzők szerint a lakodalomra berontott a bosszúszomjas Hippolüté egy sereg amazón élén, de leverték őket, s maga Hippolüté is elesett; mások úgy tudják, hogy nem itt, hanem egy vadászaton lelte halálát húgának, [[Pentheszileia|Pentheszileiának]] eltévedt nyílvesszejétől. A monda egyes változataiban Antiopé néven szerepel.
Legnevesebb irodalmi szerepét [[William Shakespeare|Shakespeare]] ''[[Szentivánéji álom]]'' című vígjátékában játssza (Hippolyta névalakban): Thészeusszal készülő királyi menyegzője adja a keretet a nyári éjszaka bolondos és varázsos eseményeihez.
|
