„Klausztrofóbia” változatai közötti eltérés

Ez az eljárás arra kényszeríti a betegeket, hogy konfrontálódjanak saját félelmeikkel.<!--[3]--> Számos tanulmány kimutatta, hogy ez egy hatásos eljárás arra, hogy legyőzzünk különféle [[fóbia|fóbiákat]], beleértve a klausztrofóbiát is.<ref name="Treatment"/><!--[3]--> S. J. Rachman is kísérletezett ennek a módszernek a hatékonyságával klausztrofóbia kezelése során, és arra a következtetésre jutott, hogy csökkenti a félelmet és a [[Érzelmek csoportosítása|negatív]] gondolatokat/másodlagos jelentéseket pácienseinek közel 75 %-ánál.<ref name="Phobias"/><!--[1]--> Azon eljárások közül, melyeket tesztel egyedi tanulmánya során, messze ez volt a legjelentősebb.<ref name="Phobias"/><!--1-->

A következő tanulmányt 98 emberen végezték, melyek közül 49 klausztrofóbiával diagnosztizált volt, a másik fele kontrollcsoport. A kísérlet célja, hogy megtudják, vajon a klausztrofóbiások elméjét torzítják-e szorongást keltő események (ún. klausztrofóbiás események) olyan szinten, hogy azt hiszik, ezek nagy valószínűséggel megtörténnek. Minden személy három eseményt „kapott” – egy klausztrofóbiásat, egy általában [[negatívÉrzelmek csoportosítása|negatívat]]at és egy általában [[pozitív]]at - s arra kérték őket, értékeljék, mennyire tartják valószínűnek azt, hogy ez velük bekövetkezhet. Ahogyan az elvárt volt, a klausztrofóbiával diagnosztizáltak a klausztrofóbiás eseményeket jelezték vissza, mint jelentősen nagyobb valószínűséggel előfordulókat. Nem volt számottevő különbség sem a pozitív, sem a negatív események között. Viszont ez a tanulmány potenciálisan hibás, mivel a klausztrofóbiás embereket már diagnosztizálták.<ref>Ost, Lars-Goran, and Peter Csatlos. "Probability Ratings in Claustrophobic Patients and Normal Controls." Behaviour Research & Therapy 38.11 (2000): 1107.</ref><!--[9]-->