[[Fájl:Plan du site de Skorba.png|bélyegkép|balra|200px|Ta' Skorba alaprajza]]
[[Fájl:Skorba1.jpg|bélyegkép|balra|200px|A homlokzat még álló kövei]]
Őskori templom romja a Żebbiegħ városrész határában. Két szentély épült itt össze, a korábbi, Ġgantija-fázishozszakaszban tartozóépült háromívű mellé a Tarxien-fázisbanszakaszban építettékillesztették a valamivel nagyobb, négyívű templomot. A templomok korának végeztével, az ún. Tarxien-temetőifázisbantemető-szakaszban a nyugati templom középső ívét elfalazták és tovább használták. Régészeti jelentőségét az adja, hogy sem az 19. század első felében zajló "takarítások", sem a 20. század eleji kezdetleges ásatások nem érintették, így a legtöbb templommal ellentétben törmelékeiben is rengeteg információt megőrizhetett. Állapota ma erősen romos, a keleti templomon ráadásul egy földút halad keresztül. A [[Málta megalitikus templomai]] nevű [[UNESCO]] [[világörökség]]i helyszín része.<ref>{{cite book|first=David H|last=Trump|title=Malta. Prehistory and temples|chapter=Temples|language=angol|year2008|edition=3. kiadás|publisher=Midsea Books|id=ISBN 99909-93-94-3|pages=156-159}}</ref>
Az 1960-63-as ásatások bizonyítékot találtak arra is, hogy a helyszín már a templom építése előtt hosszú ideig lakott volt. A templom alatti rétegek Málta benépesítésétől (Għar Dalam-fázisszakasz) kedve őriztek cseréptöredékeket. Két fázisrólszakaszról ráadásul pont az itt talált töredékek tanúskodtak először, így ezek erről a helyszínről kapták a nevüket (Szürke és Vörös Skorba fázisok-szakaszok). A radiokarbon[[radiokarbonos kormeghatározás]] alapján a helyszín Kr.e. 5000-től 1500 éven keresztül lakott volt. Felszínre kerültek viskók falai és padlói, valamint egy 11 méter hosszú egyenes falszakasz, ennek mibenléte azonban nem tisztázható, mert a nyugati templom alatt folytatódik.<ref>{{Opcit|név=Trump|év=2008|oldal=58-59}}</ref>
