„Metafizika” változatai közötti eltérés

A metafizika ellen az [[empirizmus]], a [[nyelvfilozófia]] és a [[léttörténet]] lépett fel. Empirista képviselők közül elsősorban [[Auguste Comte|Comte]]<ref>A. Comte Cours de philosophie, 6 kötet, Párizs 1830</ref> és [[John Stuart Mill|Mill]]<ref>J. St. Mill: A System of Logik, Racionative and Inductive, 2. kötet, London, 1843</ref> műveit érdemes megemlíteni. Alaptételük a következőképp hangzik: csak empirikus kijelentések léteznek. E felfogás szerint a metafizika lehetetlennek bizonyul. A nyelvfilozófiai ellenvetések közül [[Ludwig Wittgenstein]] nézete a jellemző, melyet a Logikai-Filozófiai értekezésben fejt ki. Wittgenstein az értelemmel bíró kijelentéseket két csoportba sorolja: elemi kijelentések és logikai kijelentések csoportjába. Az elemi kijelentések a világról tett kijelentések,<ref>Wittgenstein: Logikai-Filozófiai értekezés, 4. 21</ref> a logikai kijelentések tautológiák.<ref>uo. 4. 46</ref> A metafizikai kijelentések azon alapulnak, hogy bennük olyan jelek (általában szavak) fordulnak elő, melyek jelentése nincs megadva, és amelyeknek nem is lehet jelentést adni.<ref>uo. 6. 53</ref> A [[neopozitivizmus]] képviselői – köztük a legszélsőségesebben metafizikaellenes [[Rudolf Carnap]] – szerint a metafizikai problémák és velük együtt a metafizika is kiküszöbölhető a [[nyelv]] logikai elemzésén keresztül. Carnap szerint az olyan szavaknak, amelyek nem jelölnek konkrét fogalmat, nincs is jelentésük. Ha mégis úgy néz ki, hogy egyik-másik jelöl valamit, akkor az „''látszatfogalmat''” jelöl. A metafizikai szavaknak nincs jelentésük, mert nem takarnak empirikusan (tapasztalhatóan) is bizonyítható létezőt. A nem tapasztalati dolgokkal foglalkozó „látszattudományok” valójában nem is tudományok.<ref>Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül</ref> [[Karl Raimund Popper]] szerint a társadalomtudományok elmaradtak a természettudományok mögött, azonban mindez a metafizika kiküszöbölésével megszüntethető, határvonalat kell húzni a társadalomtudományok és a metafizika közé. Ez az elhatárolódás az empirikus tételek [[falszifikáció]]jával lehetséges. Egy elmélet annál szilárdabb, minél inkább kritizálható és falszifikálható. Biztos tudásunk nem lehet semmiről – írta Popper – csupán sejtéseink lehetnek, ezért minden elmélet hipotézis, azonban a [[nyelvfilozófia]] képes a hipotéziseket „kimúlni” hagyni.<ref>Popper: A tudományos kutatás logikája (31-59 o.)</ref>

 

 

== Jegyzetek ==