Főmenü megnyitása

Módosítások

a
==Életpályája==
 
[[1897]]. augusztus 27-én született [[Székelyudvarhely]] Szombatfalva nevű utcájának már a 20. század elején lebontott házában. A kétgyermekes magyar család első gyermeke korán megismerte a nélkülözést. Apja, Tomcsa Sándor [[Szabolcs-Szatmár|Szabolcs-Szatmár-Bereg megye|Szabolcs-Szatmár]] megyéből származott, géberjéni parasztcsalád gyermeke [[1891]]-ben került Székelyudvarhelyre pénzügyőri biztosnak. Finkér Gizellával kötött házasságából két gyermek született: Sándor és Klementin.
Tomcsa Sándor alig négyévesen veszítette el édesapját, a huszonkilenc éves pénzügyőrt a szolgálati úton szerzett tüdőgyulladás vitte el. Özvegy édesanyja varrásból tartotta fenn családját.
Az első és második osztályt a székelyudvarhelyi Zárda Iskolájában végezte, a harmadik és negyedik osztályt a Ferenc-rendi Szerzetesek Iskolájában. 1907-től a Római Katolikus Főgimnáziumban tanult 1915-ig. Anyagi gondok miatt nem lehetett a Pesti Képzőművészeti Főiskola tanulója, csak napidíjas a pénzügynél.
[[1916]] augusztusában a 82-es gyalogezreddel egyenesen a harctérre került. A világháború utolsó heteit kórházban töltötte: láblövést és hóvakságot kapott. Ez utóbbi miatt hordott ötdioptriás szemüveget élete végéig.
[[1918]]-ban tért haza, de most is le kellett mondania a képzőművészeti főiskoláról a trianoni döntés miatt.
[[1919]]-ben mezőgazdasági munkát vállalt. RésztvettRészt vett a [[trianon]]itrianoni békeszerződés|trianoni döntés]] elleni tüntetésen, ezért hét hónapi börtönbüntetést kellett elszenvednie [[Nagyszeben|Nagyszebenben]]. Kiszabadulása után, [[1920]]-[[1921]] között egyik nagybátyja [[Szamosújvár|szamosújvári]] kerámiagyárában dolgozott. A gyár csődbe ment, így hazakerült Székelyudvarhelyre.
Kolozsvárra ment felvételizni a Képzőművészeti Főiskolára, de álma megvalósulatlan maradt, így csak rajzoló lesz a [[Hirnök]] című katolikus lapnál [[1923]]-ig.