Wikipédia

„Charles Messier” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
317 860 szerkesztés
a →‎Külső hivatkozások: clean up, replaced: {{commons}} → {{commonskat|{{subst:PAGENAME}}}} AWB
kieg
7. sor:
| képméret =
| képaláírás =Charles Messier
| ismeretes mint =a [[Messier-katalógus]] létrehozója▼
<!--Életrajzi adatok -->
▲| ismeretes mint =
| nemzetiség ={{zászló|francia}} francia
| állampolgárság =
14 ⟶ 13 sor:
| születés helye =Badonviller
| halál dátuma =[[1817]]. [[április 12.]]
| halál helye =Párizs {{életkor-holt|1730|6|16|1817|4|12}}
| házastárs =
| gyermekei =
| lakhely = <!-- élő személy esetén -->
<!-- Iskolái -->
| felsőoktatási intézmény =
| más intézmény =
| egyéb diplomái =
| szakterület =[[csillagászat]]
<!-- Pályafutása -->
| szakterület kutatási terület =csillagászat[[mélyégobjektum]]ok
| kutatási terület tudományos fokozat =mélyég-objektumok
| tudományosmérnöki fokozatág = <!-- melyiket és mikor ---> =
| mérnöki ág = <!-- mérnökök esetében -->
| aktivitási típus =
| szakintézeti tagság = <!-- ide kerülnek a betöltött hivatali pozíciók is, ha vannak -->
| felsőoktatási munkahely1 =
| felsőoktatási beosztás1 =
| felsőoktatási munkahely2 =
| felsőoktatási beosztás2 =
| kutatóintézeti munkahely =Tengerészeti Obszervatórium
| kutatóintézeti beosztás =
| más munkahelyek = <!-- pl. kórház, tervezőiroda, iskola, minisztérium stb. -->
| jelentős munkái =Catalogue des Nébuleuses et des amas d'Etoiles, que l'on découvre parmi les Etoiles fixes, sur l'horizon de Paris <small>1771</small>
| jelentős tervfeladatai =
| tudományos publikációk száma =
| szakmai kitüntetések =
| akadémiai tagság =[[Royal Society]] <!--small>1758</small>[[Berlini megválasztásAkadémia]], évével[[Szentpétervári --Akadémia]], [[Académie Royale des Sciences]] <small>1770</small>
| hatással volt = <!-- akiknek a munkásságára hatással volt -->
| hatással voltak rá = <!--[[Joseph akikNicolas hatássalDelisle|J. voltakN. a MUNKÁSSÁGÁRA -->Delisle]]
| honlap =
}}
 
'''Charles Messier''' ([[Badonviller]] ([[Lotaringia]]), [[1730]]. [[június 26.]] – [[Párizs]], [[1817]]. [[április 12.]]) [[franciák|francia]] csillagász. Apja korán meghalt, egyik bátyja volt a gyámja. [[csillagász1748]]. július 25-én<ref>[http://eclipse.gsfc.nasa.gov/5MCSE/5MCSE-Maps-09.pdf Solar eclipse maps], [http://eclipse.gsfc.nasa.gov/SEsearch/SEdata.php?Ecl=17480725 a napfogyatkozás adatai]</ref> megfigyelt egy teljes [[napfogyatkozás]]t, ami a [[csillagászat]] felé fordította a figyelmét. [[1751]] októberétől már [[Joseph Nicolas Delisle]] gyakornoka volt. [[1754]]-re gyakorlott megfigyelő volt, amikor a Tengerészeti Obszervatóriumban kapott hivatalnoki állást.
 
== Munkássága ==
[[1774]]-ben adta ki először a [[mélyég-objektum]]okat összefoglaló katalógusát, a [[Messier-katalógus]]t, amelyet később többször kiegészített. Az ebben szereplő 110 objektum esetében többnyire a mai napig az ő jelöléseit használják a csillagászok; amely egy ''M'' betűből és egy sorszámból áll (például ''M42'' = [[Orion-köd]])▼
Messier a [[18. század]] nagy divatjának hódolt, az üstökösvadászatnak. Az üstökösöket csak felfedezni szerette, tovább nem foglalkozott velük, pályaszámítással vagy követéssel nem foglalkozott. Emellett egyéb égi jelenségeket is megfigyelt (fedéseket, átvonulásokat, napfolttevékenységet), de sosem tett többet, mint listába szedte a megfigyeléseit, amikből munkatársai számították ki az összes fontos adatot. [[1750]]-ben még csak összesen 50 körüli számú [[üstökös]]t ismertek, Messier egymaga huszonegyet fedezett fel. [[1757]]–[[1758]]-ban [[Európa]] összes csillagásza a [[Halley-üstökös]] visszatérésének lázában égett. Azt tudták, hogy abban az évben kell újra feltűnnie, de a pályája teljesen bizonytalan volt, ezért az égbolt minden darabját megfigyelték. Messiert még Delisle térképei is segíthették volna, de azok sem voltak pontosak. Másfél éven át kereste a visszatérő Halley-t, e tevékenysége közben már felfedezett más üstökösöket is. Végül Johann Georg Palitzsch vette észre 1758 karácsonyán, amikor már szabad szemmel is látható volt. Palitzsch rosszul járt e felfedezésével, mert azóta egy „szász földművesként” emlékeznek rá, holott valójában távcsöves amatőr megfigyelő volt. Messier csak egy hónappal később észlelte először, de Delisle nem engedte publikálni a megfigyelést, mert a térképe szerint az üstökösnek máshol kellett volna lennie, ezért az objektum más is lehetett volna. Amikor végül közzétette, az üstököst már nem lehett észlelni, mert szürkületi időben volt az égen, ezért a megfigyelés utólagos meghamisításával vádolták meg.
 
MessierDelisle eredetilegvisszavonulását [[üstökös]]ökkövetően kutatásáraa specializálódott,Hôtel de aCluny csillagvizsgálóban folytatta észleléseit és az 1780-as évekig szinte minden üstököst ő fedezett fel, volt amit szabad szemmel. Összesen 21 üstököst írt le, ebből még ma is elfogadnak 15-öt felfedezésnek. Az üstököskereséshez korabeliviszonylag gyenge binokulárokat, kisebb reflektorokat és akromatikus lencsés távcsöveket használt. E távcsöveken át szinte minden [[galaxis]], [[planetáris köd]], [[Nyílthalmaz|nyílt-]] és [[gömbhalmaz]] egyformán üstököshöz hasonló, elmosódott, fényes foltként jelent meg, melyeknek a valódi üstökösökkel ellentétben nem változott a helyzetük. Azért, hogy ne keverje őket össze a legfontosabbnak vélt dologgal, az időnként felbukkanó és eltűnő üstökösökkel, [[1764]]-től kezdve katalogizálta az északi égbolton látható objektumokat, mégpedig egy 1758. augusztus 28-i megfigyelés jegyzetétől kiindulva. Ekkor írta le a két hete követett új üstökös ismételt vizsgálata alkalmával, hogy egy gyertyafény alakú fényfoltot fedezett fel, ami nem lehetett üstökös, mert azoknak kómája és csóvája másképp néz ki. Ez volt a [[Rák-köd]], amit azóta ''Messier 1'' vagy ''M1'' néven is ismerünk. Már negyven objektumnál tartott, amikor módszeresen összegyűjtötte a már korábban publikált ködös objektumokat is, amelyek ismételt megfigyelése után bővítette tovább a katalógust.
 
▲Nem tett különbséget a csillagokra bontható alakzatok és a csillagokra nem bontható ködök között, ami szintén arra utal, csak kizárólag az üstököskeresés segédeszközét kívánta összeállítani. [[1774]]-ben adta ki először a [[mélyég-objektummélyégobjektum]]okat összefoglaló katalógusát, a [[Messier-katalógus]]t, amelyet később többször kiegészített – utoljára 1784-ben [[Pierre Méchain]] közreműködésével. Az ebben szereplő 110 objektum esetében többnyire a mai napig az ő jelöléseit használják a csillagászok; amely egy ''M'' betűből és egy sorszámból áll (például ''M42'' = [[Orion-köd]])
 
A [[nagy francia forradalom|francia forradalom]] idején munkahelyét megszüntették, a királyi akadémia működését betiltották. Messier nem csak az akadémiai nyugdíját vesztette el, de munkalehetőségét és minden jövedelmét is. [[I. Napóleon francia császár|Bonaparte Napóleon]] azonban a [[Becsületrend]]et is átadta neki, tagja lett az új Tudományos Akadémiának és a Földrajzi Hosszúság Hivatalának (amely a [[méter]] meghatározásán dolgozott). [[1815]]-ben szélütést kapott, két év múlva halt meg.
 
== Publikációi ==
Már három tudományos akadémia tagja volt, mire a francia akadémia, az Académie Royale des Sciences felvette tagjai közé 1770-ben. 1771-ben az Akadémiai Közleményekben adta ki először addigi jegyzeteit az üstökösvadászatot nehezítő égi objektumokról ''Catalogue des Nébuleuses et des amas d'Etoiles, que l'on découvre parmi les Etoiles fixes, sur l'horizon de Paris'' címmel. Ennek egy része olyan objektumokról szól, amiket korábban publikáltak ugyan, de ő maga nem találta meg őket. Ez a lista 45 elemet tartalmazott.
 
Első tanulmányát február 16-án adta át az Akadémiának, de már 19-én négy újabb objektumot regisztrált. [[1780]]-ra huszonhárom továbbival bővítve adta ki eredeti listáját, vagyis ekkor már 68 elemből állt. 1781. április 13-án regisztrálta az utolsó objektumot, végül kerek 100 darabos lett, amiből 24-et közeli munkatársa, Méchain fedezett fel. Méchain ehhez még hármat tett hozzá, amelyeket Messier már nem ellenőrzött (M101, M102, M103, pozíciók nélkül katalogizálva). Ezek 1784-ben jelentek meg először.
 
== Műszerei ==
Messier nem a ma szokásos átmérőt és fényerőt adja meg távcsövei adatainál, hanem a távcső hosszát és nagyítását. Ezért elég nehéz rekonstruálni azt a látványt, amiben része lehetett, mivel a [[távcső]] nagyítása mellett a fényerőtől függ a felbontóképesség, azaz a látható legkisebb alakzat mérete. Volt egy 104-szeres nagyítású [[Távcső#Gregory-rendszer|Gregory-reflektora]], ami [[Jean Bailly]] számításai szerint majdnem kilenc méter hosszú, 9&nbsp;cm átmérőjű lencsés távcsőnek felelt meg. Emellett örökölte Delisle 20&nbsp;cm-es Newton-reflektorát, valamint volt egy 6&nbsp;cm-es refraktora. Egy 9&nbsp;cm-es akromatikus refraktort is használt, ami körülbelül 120-szoros nagyítást ért el. A többi – összesen egy tucatnál több – távcsövéről nincs közelebbi adat. Szándékosan nem a legerősebb lehetséges távcsövekkel dolgozott, mert az ütökösvadászathoz ezek alkalmasabbak.
 
== Jelentősége ==
Katalógusa jó száz éven át, a nagyobb és pontosabb [[NGC-katalógus]] megjelenéséig nélkülözhetetlen volt a csillagászok számára. Napjainkban az [[amatőrcsillagász]]ok kedvelt versenye a [[Messier-maraton]], amikor egyetlen éjszaka alatt próbálják meg észlelni mind a 110 Messier-objektumot.
 
59 ⟶ 70 sor:
{{commonskat|Charles Messier}}
 
===LábjegyzetekJegyzetek===
{{források}}
 
== Források ==
* {{Messier-album}}
* Charles Allen Whitney: ''A Tejútrendszer felfedezése'', Gondolat Kiadó, 1979.
{{messier}}
{{Portál|Csillagászat}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Charles_Messier”