„Jaroslaus Kapeller” változatai közötti eltérés

1723-ban lépett a rendbe. Különösen a bölcseletben és egyházi jogban művelte ki magát; megtanulta a görög és [[héber nyelv]]et. Több gimnáziumban tanított, hol az iskolai drámák előadásainál is buzgólkodott. A bölcselet tanítására [[Leitomischl]]ba küldetett. Alig kezdte meg itteni tanítását, midőn [[Groll Adolf]] rendtársa győri püspöknek neveztetvén ki (1733), aki ismerte nagy tudományát, sietett őt meghívni a püspöki papnevelőintézethez tanárnak, hol a teológiát, dogmatika historiát és egyházjogot adta elő nyolc évig. Groll püspök halálakor (1743) gyászbeszédet tartott fölötte; azután gróf [[Pálffy János (nádor)|Pálffy János]] nádor unokájának tanította a bölcseletet és történelmet s a bécsi nemes ifjak intézetében mint tanár működött. A [[Savoyai Hercegség|szavojai]] hercegi akadémiában három évig volt rektor. Érdemei következtében a rend megválasztotta tartományi tanácsosának; majd a rend 1758-ban római főgyűlésére helyettesül küldetett és végre az ausztriai tartományokban a rend provinciálisa lett.