„Bölcs Náthán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb formai javítások |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Parabola –> parabola (irodalom) |
||
9. sor:
| kiadás dátuma = 1779
}}
'''Bölcs Náthán''' ''[[német nyelv|németül]] Nathan der Weise)'' a címe és címszereplője [[Gotthold Ephraim Lessing]] ötfelvonásos drámai költeményének, amely [[1779]]-ben jelent meg és első ízben [[1783]]. [[április 14.|április 14]]-én mutattak be [[Berlin]]ben. A mű központi témája a vallási tolerancia, amely legszembetűnőbben a harmadik felvonásban elhangzó [[parabola (irodalom)|parabolában]] mutatkozik meg. Ez a parabola már [[Giovanni Boccaccio]] ''[[Dekameron]]''-jában is megtalálható. A három megkülönböztethetetlen gyűrűről szóló történet legkorábbi ismert előfordulása [[1100]]-ra tehető, valószínűleg az [[ibériai-félsziget]]en élő [[szefárdok|szefárd zsidóktól]] származik. [[Szerb Antal]] szerint „ez a drámai költemény a [[Felvilágosodás]] <!-- ne javítsd kisbetűre, Szerb Antal akarattal írta így --> szellemének, a vallási türelemnek, fajták közötti megértésnek, magasabb emberiességnek költői kifejezése.”<ref name="Szerb">{{cite book | title = A világirodalom története | id = ISBN 963-14-1484-1 | pages = 395 | last = Szerb | first = Antal | publisher = Magvető Könyvkiadó | location = Budapest }}</ref>
A ''Bölcs Náthán'' Lessing utolsó műve. A hátterében az a vita áll, amelyet Lessing a [[hamburg]]i vezető lelkésszel, [[Johann Melchior Goeze|Johann Melchior Goezével]] folytatott és amely odáig fajult, hogy a szerzőt részleges publikációs tilalom fenyegette. A vita következtében Lessing a [[deizmus]]sal kapcsolatos nézeteit ebben a drámában fejezte ki. A téma mindazonáltal már korábban, dokumentálhatóan legalább 1750 óta foglalkoztatta.
| |||