„Minószi civilizáció” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs bevezető
kis bevezető stb.
1. sor:
{{nincs bevezető}}
==Kialakulása==
[[Fájl:Map Minoan Crete-en.svg|bélyegkép|jobbra|350px|A minószi [[Kréta (sziget)|Kréta]] térképe]]
A '''minószi civilizáció''' vagy ''krétai civilizáció'' egy [[bronzkor]]i civilizáció volt, amely [[Kréta (sziget)|Kréta]] szigetén jött létre, és az [[i. e. 27. század]]tól az [[i. e. 15. század]]ig virágzott.
 
== Kialakulása ==
A '''minószi [[civilizáció]]''' vagy '''krétai civilizáció''' eredete, kialakulásának előzményei nem ismertek pontosan. Nyugat-Krétán találtak ugyan [[Őskőkorszak|őskőkori]] [[pattintott kőeszköz]]öket (ezek még a [[legutóbbi jégkorszak]] idejéből valók, amikor a szárazföld és [[Kréta (sziget)|Kréta]] [[sziget]]e a tenger alacsony szintje miatt többé-kevésbé egybefüggő szárazulatot alkotott, így megkönnyítette az őskőkori [[vadászat|vadászoknak]] a bejutást a szigetre).
 
A legelső biztos [[régészeti lelet]]ek az újkőkorból származnak. Ekkor hozták be a szigetre az új [[telepes]]ek a fejlett [[Újkőkorszak|neolitikus]] életmódot, az [[Mezőgazdaság|állattenyésztést és növénytermesztést]]. E telepesek valószínűleg [[Anatólia|Anatóliából]] érkeztek, és ők alapozták meg a későbbi krétai civilizációt, amely i. e. 2500-ban már igen magas szintre jutott.
10. sor:
 
== Az aranykor ==
[[Fájl:Knossos fresco women.jpg|bélyegkép|300px250px|Három nőt ábrázoló knosszoszi freskó]]
Az i. e. 2000 és [[I. e. 15. század|i. e. 1450]] közötti kort szokás [[aranykor]]nak is hívni, ekkor érte el csúcsát a minoszi civilizáció, amely a palotaépítésekben is megmutatkozik.
 
24. sor:
 
=== Művészet és kultúra ===
[[Fájl:Knossos - 05.jpg|bélyegkép|balra|250px|A [[Knósszosz#Művészet és építészet|knosszószi palota]] egy szobája (trónterem)]]
{{bővebben|: Knósszosz}}
I. e. 2000 körül épültek meg az első nagyobb [[palota|paloták]]. Ezek őrzik a minószi kultúra emlékeit. A legnagyobb a [[knósszosz]]i palota, melyet [[i. e. 1900]] körül emeltek. [[Kr. e. 1700]] körül újból hozzáláttak a paloták építéséhez. Ekkor megjelentek a színes [[falfestmény]]ek, (freskók) is a házakon.
40. sor:
 
=== Hajózás és kereskedelem ===
[[Fájl:Minoan fleet freeze from Akrotiri fragment.gif|bélyegkép|250px|Krétai hajót ábrázoló [[Fríz (építészet)|fríz]] [[Akrotíri és Dekélia|Akrotiriből]]]]
A krétai civilizáció virágzásának egyik fontos összetevője volt a tengeri kereskedelem. Ennek alapját az Egyiptomiaktól átvett és továbbfejlesztett hajóépítési ismeretek biztosították, erre bizonyítékok a hajóábrázolásokon megjelenő egyiptomi jellegzetességek. Jelentős krétai újítás azonban, hogy megjelenik a [[döfőorr]], ami csak a hajógerinc meghosszabbításaként képzelhető el. Vagyis a krétaiak az egyiptomiakkal szemben már használták a hajógerincet, mint a hajótest alapját.<ref name = "Nagy hajóskönyv">{{cite book|first = Imre|last = Marjai | title = Nagy hajóskönyv | pages = 29 | publisher = Móra Ferenc Könykiadó | year = 1981 | isbn = 963 11 5573 0}}</ref>
 
47. sor:
A kereskedelem fejlődésével együtt telepeket is alapítottak. Már [[i. e. 2000]] előtt települést hoztak létre [[Kasztrí]]nál, [[Küthéra]] szigetén. Az [[i. e. 16. század]]ban krétai telepesek érkeztek [[Milétosz]]ba, [[Rodosz (sziget)|Rodoszra]] és krétaiak éltek a [[Kükládok]] több városában is (például a [[mélosz]]i [[Phülakopi]]ban és a [[keósz]]i [[Ajína Iríni]]ben). A környező szigetek és a szárazföld egyes részei a krétaiak adófizetői lehettek.<ref name="The Times Atlas"/>
 
Egyiptomba, a görög szárazföldre, [[Ciprus]]ra és a [[fönícia]]i városokba nyersanyagot, fegyvereket, textíliákat, fémvázákat és -ivócsészéket, valamint finomkerámiát exportáltak; cserébe egyiptomi szövetet hoztak be.<ref name="The Times Atlas"/>
 
== Társadalom, vallás, kultúra ==