A vezúvi [[mezőgazdaság]] kifejlődésének elsősorban az [[ásványÁsvány (anyag)|ásványokban]]okban gazdag [[láva]]talaj kedvezett, de hozzájárult a mocsaras területek lecsapolása is, valamint a mediterrán [[éghajlat]]. A vidék tipikus termékei a [[sárgabarack]] és [[cseresznye]]. Az itt termő barackfajták közül a legismertebb az édes és húsos ''Pellecchiella'', a kesernyés ''Boccuccia liscia'', és az érdesebb héjú ''Boccuccia spinosa'', valamint a ''Cafona'' és ''Carpone'', amelyek jóval édesebbek. Ugyancsak termesztik ''Baracca'', ''Vitillo'', ''Monaco bello'', ''Prete'' és ''Palummella'' barackfajtákat is. A barackkal ellentétben jóval kevesebb [[cseresznye]]fajtát termesztenek elsősorban a Monte Somma lejtőin. A két legelterjedtebb termesztett [[cseresznye]]fajta a ''Ciliegia del Monte'' és ''Ciliegia Malizia''. Ezen felül termesztik még a ''Pomodorini da serbo'' [[paradicsom (növény)|paradicsomfajtát]], melynek jellegzetes csúcsos vége van és mely rendkívül gazdag [[ásványÁsvány (anyag)|ásványi]]i anyagokban. Elsősorban szószokhoz használják, pizzán és tésztafélékkel fogyasztják. A vidéken termesztett zöldségek közül elsősorban a [[kapor (növény)|kapor]] és [[bab]] az említésre méltók, valamint a ''Friarielli'' nevű brokkolifajta.
A vezúvi térség hírnevét azonban kiváló [[bor]]ainak köszönheti. Már a [[Római birodalom|rómaiak]] idején nagyra tartott bortermelő vidék volt. A [[vulkán]] tövében a ''Falanghina'', ''Coda di volpe'' és ''Piedirosso'' [[szőlő]]fajtákat termesztik, amelyből a híres ''Lacryma Christi'' borfajtát nyerik.
