„Segner János András” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: ISBN formázása |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Halle –> Halle an der Saale |
||
1. sor:
[[Kép:Johann Andreas von Segner.jpg|bélyegkép|200px|Johann Andreas von Segner –<br>Segner János András]]
[[Kép:Segner turbine.svg|bélyegkép|200px|Segner-kerék vázlata]]
'''Segner János András''' ([[Pozsony]], [[1704]]. [[október 9.]] – [[Halle an der Saale|Halle]], [[1777]]. [[október 5.]]) természettudós, matematikus, orvos, fizikus, egyetemi tanár.
== Élete ==
8. sor:
[[1730]]-ban megszerezve orvosi oklevelét, Pozsonyban kezdett praktizálni. [[1735]]-ben már az akkor szerveződő [[göttingen]]i egyetemen tanított - elsőként - fizikát, matematikát és kémiát. Itt adott elő [[1755]]-ig. Közben [[csillagászat]]tal is foglalkozott. Ő hívta életre a göttingeni egyetem csillagvizsgáló [[obszervatórium]]át.
A meteorológiatörténet őt tekinti a matematikai [[meteorológia]] megalapítójának. [[1755]]-től haláláig [[Halle an der Saale|Halleban]]
Tudományos munkássága kiterjedt a fizika, a matematika és a kémia területére. A fizikában legjelentősebb eredményeit a folyadékok és a merev testek [[dinamika|dinamikájában]] érte el. Ezekre figyelt fel [[Leonhard Euler]], aki éppen Segner munkáira alapozva fogalmazta meg a folyadékok és a merev testek mechanikájának alaptörvényeit, az Euler-féle egyenleteket. Segner nevét legtöbben a turbina ősének tekinthető [[Segner-kerék]]ről ismerik. Találmányát Segner a Göttingen melletti [[Nörten]]ben a gyakorlatban is kipróbálta. Olyan malmot épített, amelynek hajtószerkezete a Segner-kerék (azaz [[vízturbina]]) volt. Ezen túl az elsők között igyekezett számítások alapján a legjobb [[hatásfok]]ot elérni.
| |||