„Rajeczky Benjamin” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Romhányi József –> Romhányi József (költő) |
|||
33. sor:
Miután 1926-ban megszerezte a teológia doktora címet, visszatért [[Magyarország]]ra. Szerette volna elmélyíteni zenei ismereteit és zenetörténetből is ledoktorálni, de erre végül nem nyílt lehetősége. [[Budapest]]en középiskolai tanár lett a Szent Imre Gimnáziumban, egészen a [[második világháború]] végéig. Hittant és ének-zenét oktatott, valamint rá bízták az iskola rezesbandájának a megszervezését. Közben síelni is oktatatta diákjait. Minden évben megszervezte sítúráit, melyeknek idejére ő és diákjai az iskola vezetőségétől felmentést kaptak az iskolai kötelezettségek alól.
A gimnázium kórusával szép eredményeket ért el. Elsőként ők énekeltek Magyarországon Perotinust, valamint rendszeresen előadták [[Lassus]], [[Machaut]] kórusműveit is. Az iskola rezesbandája, amely kis zenekarrá nőtte ki magát, az elsők között játszott Magyarországon [[Antonio Vivaldi|Vivaldi]] darabokat, emellett [[Paul Hindemith|Hindemith]], [[Bartók Béla|Bartók]], [[Joseph Haydn|Haydn]] műveit adták elő. A kórus és a zenekar együttműködéséből születtek azok a koncertek, melyeken először szólaltatták meg Bartók zenekar kíséretes kórusműveit. Rajeczky középiskolai diákjai közül később többen is jelentős művészek lettek: [[Rösler Endre]], [[Nádasdy Kálmán]], [[Járdányi Pál]], [[Sugár Rezső]], [[Romhányi József (költő)|Romhányi József]].
1932 és 1935 között rendszeresen bejárt a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémiára]], ahol [[Kodály Zoltán]] zeneszerzés óráit hallgatta, aki később meghívta a Népzenekutató Intézetbe. Közben 1933-ban a Magyar Énekoktatók Országos Egyesületének főtitkára lett. Tanárként lelkes híve lett a [[Kodály-módszer]]nek, amit természetesen a gyakorlatban is alkalmazott. Cikkeivel és tankönyveivel is Kodály elképzeléseit támogatta.
| |||