„Móri-árok” változatai közötti eltérés

1 105 bájt hozzáadva ,  8 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
a
{{Tájegység infobox
[[Fájl:A móri-árok vázlata.jpg|300px|jobbra|thumb|A Móri-árok vázlata]]
| név = Móri-árok
| kép =A móri-árok vázlata.jpg
| képméret = 250px
| képaláírás = A Móri-árok vázlata
| kép2 =
| kép2méret = 300px
| kép2aláírás =
| elhelyezkedés = [[Vértes-Velencei-hegyvidék]], [[Dunántúli-középhegység]]
| besorolás = kistáj
| fontosabb települések = [[Mór (település)|Mór]], [[Bakonysárkány]], [[Bodajk]], [[Csókakő]], [[Fehérvárcsurgó]], [[Moha (település)|Moha]]
| kistérségek =
| népesség =22 700 fő
| népesség alakulása = A népességszámot 1960-tól fogyás jellemi
| vallási megoszlás =
| etnikai megoszlás = kisszámú német nemzetiség, a roma populáció aránya 4-8%
| terület =100
| lakott terület =
| lakatlan terület =
| vízterület =
| időzóna = UTC+1
| résztájegységek =
| térkép =
| térképméret = 300px
| térképaláírás =
}}
 
A '''Móri-árok''' a [[Bakony]] hegységet a [[Vértes (hegység)|Vértes]] hegységtől elválasztó, északnyugat-délkelet irányú [[völgy]]. A [[Dunántúli-középhegység]] északi részének [[kistáj]]a.
 
== Geológiája ==
Területe 100&nbsp;km². Genetikailag fiatal, a földtörténet [[pleisztocén]] időszakában alakult ki.<ref>2,5-1 millió éve</ref> Vetődések által létrehozott árkos süllyedék. Kétoldalt emelkedő peremeinek legmagasabb röge [[Bodajk]]tól nyugatra emelkedő Kő-hegy (314 m). Belsejét 50-60 méter vastagságú felső-pleisztocén-alsó[[pliocén]] folyóvízi [[homok]] és homokos [[kavics]]réteg tölti ki. Több helyen hordalékkúpokkal tagolva. Területét a szerkezeti mozgások [[földrengés]]től veszélyeztetetté teszik. Az [[1910]] évi. [[Mór (város)|mór]]i földrengés is erre utalt. Az árkot alkotó anyagok építőanyagként is hasznosíthatók.
 
== Vízrajza ==
 
== Turisztikai értékei ==
A kistáj északi része [[Vértesi Tájvédelmi Körzet]]hez tartozik.Emellett jelentős természetvédelmi érték a [[Gaja-patak]] [[Bodajk]]hoz közeli szurdoka és a [[fehérvárcsurgó]]i kastélypark. Országszerte keresettermék a [[moha]]i Ágnes -forrásból származó gyógyvíz. A [[Győr]]t-[[Székesfehérvár]]ral összekötő [[81-es főút]] révén jelentős [[turizmus|idegenforgalmi]] tranzitszereppel rendelkezik. Fő turisztikai értékét Mór kulturális értékei jelentik.
* [[Mór (város)|Mór]]:
: Lamberg-kastély,
: Lánczos-kastély
: kapucinus templom,
: Bormúzeum a környékbeli pincékkel
* [[Fehérvárcsurgó]]:
: Károlyi-kastély,
: Várhegy földvára,
* [[Bodajk]]:
: Lamberg-kastély
: községháza
és a vidék borkülönlegességei
 
{{Bővebben|Móri borvidék}}
 
== Települései ==
[[Fájl:Bodajk - Palace.jpg|bélyegkép|jobbra|265px|Hochburg-Lamberg kastély, [[Bodajk]] ]]
[[Fájl:Fehérvárcsurgó - Palace.jpg|bélyegkép|jobbra|265px|Károlyi-kastély, [[Fehérvárcsurgó]] ]]
[[Kép:Mór - Palace.jpg|265px|right|thumb|Lamberg-kastély, [[Mór (város)|Mór]] ]]
 
{{Bővebben|Móri borvidék}}
 
A kistáj északi része [[Vértesi Tájvédelmi Körzet]]hez tartozik. Emellett jelentős természetvédelmi érték a [[Gaja-patak]] [[Bodajk]]hoz közeli szurdoka és a [[fehérvárcsurgó]]i kastélypark. Országszerte keresettermék a [[moha]]i Ágnes -forrásból származó gyógyvíz. A [[Győr]]t-[[Székesfehérvár]]ral összekötő [[81-es főút]] révén jelentős [[turizmus|idegenforgalmi]] tranzitszereppel rendelkezik. Fő turisztikai értékét Mór kulturális értékei és a vidék borkülönlegességei jelentik.
* [[Mór (város)|Mór]]: Lamberg-kastély, Lánczos-kastély, kapucinus templom, Bormúzeum a környékbeli pincékkel
* [[Fehérvárcsurgó]]: Károlyi-kastély, Várhegy földvára,
* [[Bodajk]]: Lamberg-kastély, községháza
 
== Települései ==
A térség településhálózatát 1 város és 4 község alkotja [[Fejér megye|Fejér megyében]].
* [[Mór (település)|Mór]]
* [[Pécsi Márton]]: Morfológiai adatok a Móri-árok kavicsainak keletkezési körülményeihez. (Földrajzi értesítő, 1955)
* Ádám László: A Móri-árok északi előterének kialakulása és fejlődéstörténete (Földrajzi értesítő, 1959)
* Joó István - Csepregi Szabolcs: A Móri-árok, továbbá a Bakony és a Vértes magassági irányú mozgásainak tanulmányozása, Geodézia és kartográfia, 2007. (59. évf.) 4. sz. 3-8. old. [http://www.fomi.hu/honlap/magyar/szaklap/2007/04/1.pdf]
 
{{Magyarország tájai}}
{{Portál|földrajz|-}}
 
[[Kategória:Magyarország földrajzi kistájai]]