„Szuperpozíció” változatai közötti eltérés

A kvantummechanikában a szuperpozíció elve alapvető pozitív elvvé lép elő, amely a [[hullámfüggvény]]re vonatkozik. Tegyük fel, hogy egy a <math> \Psi_1(q) </math> állapotban levő fizikai rendszeren (pl. egy elektron, ahol ''q'' a koordinátákat jelöli) végzett mérés biztosan az ''1'' eredményre vezet, ha pedig a <math> \Psi_2(q) </math> állapotban van, akkor biztosan a ''2'' eredményre. Ekkor a <math> c_1 \Psi_1 + c_2 \Psi_1 </math> (ahol <math> c_1 </math> és <math> c_1 </math> tetszőleges konstansok ) függvény olyan állapotot ír le, amelyben a mérés vagy az ''1'', vagy a ''2'' eredményre vezet. {{refhely|Landau III|2.§.}} A két lehetséges végeredmény relatív valószínűsűge úgy aránylik egymáshoz, ahogy <math> c_1^2 </math> és <math> c_1^2 </math>. {{refhely|Landau III|3.§.}} Továbbá ha az egyes állapotok időfüggését is ismerjük, akkor ezek lineáris kombinációja szintén egy lehetséges időfüggését írja le az állapotnak. A szuperpozíció elvéből következik, hogy a hullámfüggvényre vonatkozó valamennyi állapotegyenlet lineáris <math> \Psi </math>-ben. {{refhely|Landau III|2.§.}}