„Bükkábrányi ősfák” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Viking –> vikingek
9. sor:
A famaradványokra meddőtakarítás közben bukkantak rá, s [[Veres János (régész)|Veres János]] vezetésével a [[miskolc]]i [[Herman Ottó Múzeum]] régészcsoportja fogott a mentési munkálatokba. Miután egy fát megpróbáltak kiemelni a földből és az darabokra esett, a megmaradt fák érdekében a bányában leállították a termelést, s aprólékos munkálatokkal megtisztították a fatörzseket.<ref name=autogenerated1 /> Augusztus folyamán további öt fa szétkorhadt, s csak tízet sikerült épségben a felszínre hozni (súlyuk egyenként elérheti a tíz tonnát is). Végül négyet a legnagyobb körültekintéssel, szigorú biztonsági intézkedések mellett augusztus 8-án a miskolci Herman Ottó Múzeumba, a megmaradt hat fatörzset pedig a [[Bükki Nemzeti Park]]ba, az [[ipolytarnóc]]i őslábnyomos bemutatóhelyre szállítottak, ahol 2007. [[október 12.]] óta a nagyközönség is láthatja őket.<ref>[http://nol.hu/cikk/459644/ Mégis időben indulhat a szállítmány a bükkábrányi ősfákkal] – Népszabadság Online, 2007. augusztus 8.; [http://nol.hu/cikk/459725/ Ötvös Zoltán: Múzeumba vitték a ciprusokat] – Népszabadság Online, 2007. augusztus 9.; [http://nol.hu/cikk/461369/ Hat bükkábrányi fa szétkorhadt] – Népszabadság Online, 2007. augusztus 23.; [http://nol.hu/cikk/467755/ „Palóc Pompeji” új látnivalókkal] – Népszabadság online, 2007. október 13.</ref>
 
[[augusztus 27.|Augusztus 27-én]] farestaurátorok és konzerválási szakértők bevonásával tanácskozást tartottak Miskolcon, hogy megoldásokat keressenek a múzeumba szállított négy fa konzerválásával kapcsolatban. A felmerült két lehetséges technológia – a a svéd [[Vasa Múzeum]] által a [[vikingek|viking]] hajóknál alkalmaztott [[polietilén-glikol]]os, illetve a lengyel [[Biskupin]]-i múzeumban egy gerendavár megőrzésére használt cukoroldatos konzerválás – részletesebb megvitatása képezte a [[szeptember 10.|szeptember 10-ére]] a [[COST]] által összehívott nemzetközi konferencia tárgyát (tudományos tapasztalat nem áll rendelkezésre: a legidősebb restaurált faanyagok 3-4 ezer évesek, és jóval kisebbek voltak). A választás végül az utóbbira, a cukros oldatos tartósításra esett: két fatörzs tartósítását kezdik meg ezzel a módszerrel, közben a másik kettőt víz alatt, illetve homokágyban tárolják.<ref>[http://www.hermuz.hu/regeszet/hirek/komunike.htm A Hermann Ottó Múzeum kommünikéje]</ref> Az oldathoz gombaölő anyagot adagolnak a [[szú]] és a [[penész]] ellen, és további adalékanyagokkal próbálják a fában lévő [[kén]] és [[vas]] [[korrózió]]ja okozta savképződés semlegesítésére.<ref name="ng-ipolytarnoc">[http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=4&id=10281 Már láthatók a 8 millió éves mocsárciprusok Ipolytarnócon], [[National Geographic]] Online, 2007. október 12.</ref> Az 55-80 millió forintos költségvetésű művelet végrehajtásához egy újonnan felépített, fűthető munkapavilon és mintegy kettő-négy esztendő szükségeltetik – ennyi kell ahhoz, hogy a konzerváló cukoroldat felszívódjon a fa szerkezetében, betöltendő az eltűnt cellulóz szerepét.<ref>[http://www.stop.hu/articles/article.php?id=184493 Nemzetközi konferencia a bükkábrányi fákról Miskolcon] – Stop, 2007. augusztus 24.; [http://nol.hu/cikk/462001/ Glikol vagy cukor?] – Népszabadság Online, 2007. augusztus 28.; [http://www.stop.hu/articles/article.php?id=190433 Konzorcium alakult a bükkábrányi mocsárciprusok kutatására] – Stop, 2007. szeptember 4.; [http://www.fn.hu/tech_tudomany/0709/szponzorokra_varnak_bukki_osfak_172473.php Szponzorokra várnak a bükki ősfák] – FigyelőNet, 2007. szeptember 25. Korábbi hírek még 200 millió forintos költségvetésről szóltak: [http://reggel.hu/index.php?apps=cikk&cikk=88180 Éber Sándor: Megmenekülhetnek a ciprusok] – Reggel.hu, 2007. augusztus 3.</ref> A felfedezést követő hónapokban több, a munka sikerét elősegítendő belföldi és nemzetközi felajánlás érkezett Miskolcra: a [[szerencs]]i és [[kaposvár]]i cukorgyár cukrot ajánlott fel a tartósításhoz, dán régészek a [[vikingek|viking]] hajók restaurálása során szerzett tapasztalataikat osztanák meg magyar kollégáikkal, egy finn cég fogja leszállítani azokat az acéltartályokat, amelyekben a fatörzseket cukoroldatban áztatják stb. A fákat később egy föld alatti kiállítóteremben, az ún. Pannon Múzeumban láthatná a nagyközönség, egyelőre azonban a tartósítás megoldása is veszélyben van a meglévő anyagi gondok miatt.<ref>[http://www.hirtv.hu/tud-tech?article_id=178827&highlight_text=Bükkábrányi Mocsári ciprus: megérkezett az első cukorszállítmány a fák megmentéséhez] – HírTv Online, 2007. október 2.; [http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=179999 Nemzetközi érdeklődés a bükkábrányi ősfák iránt ] – HírTv Online, 2007. október 13.</ref>
 
Az [[Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület]]re vitt fatörzseket egy új eljárással, a rostjaikat nagynyomású levegővel kitisztítva, majd azokba ragasztóanyagot injektálva próbálják megőrizni.<ref name="ng-ipolytarnoc" /> A legrosszabb állapotban lévő fát az egyik kiállítóteremben, a többi ötöt a szabadban láthatják a látogatók.<ref>[http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=4&id=10003 Ipolytarnócra érkeztek a 8 millió éves mocsárciprusok], [[National Geographic]], 2007. szeptember 4.</ref>