„Charles Lyell” változatai közötti eltérés

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Vulkán –> Tűzhányó
a (r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: zh-min-nan:Charles Lyell)
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Vulkán –> Tűzhányó)
 
== Utazásai és geológiai kutatásai ==
[[1828]] májusában Lyell először [[Párizs]]ba utazott, ahol találkozott [[Roderick Murchinson]] (1792–1871) geológussal, és együtt mentek tovább a Francia-középhegységen és [[Franciaország]] [[Földközi-tenger]]i partvidékén keresztül [[Itália|Észak-Itáliába]], miközben Lyell részletes geológiai feljegyzéseket készített a látottakról. Murchinson hamarosan visszafordult Angliába, Lyell viszont eltökélten folytatja útját [[Szicília]] felé, mert ott talált [[Európa|Európában]] legközelebb [[vulkánTűzhányó|vulkános]]os és [[földrengés]]es területet. A Szicíliában látottak győzték meg végérvényesen Lyellt arról, hogy a [[Föld]] felszínét valóban a ma is megfigyelhető geológiai folyamatok formálták rendkívül hosszú idő alatt olyanná, amilyennek ma látjuk. Az [[Etna]] oldalában, magasan a tenger szintje fölött a magasba tolult tengerfenék jelenlétére utaló nyomokat talált, amelyeket lávafolyások választottak el egymástól. Lyell felismerte, hogy mivel az Etna viszonylag fiatal képződmény, az ott megtalálható állatoknak és növényeknek olyan fajoknak kell lenniük, amelyek [[Afrika|Afrikából]] vagy Európából vándoroltak át a szigetre, majd ott alkalmazkodtak az ott talált körülményekhez. Rétegtani (sztratigráfiai) vizsgálatai eredményeképpen a földtörténeti [[harmadkor]]t három korra osztotta: [[pliocén]]re, [[miocén]]re és [[eocén]]re.
 
Lyell 1829 februárjára visszaérkezett [[London]]ba és azonnal hozzáfogott könyve megírásához. Saját terepi megfigyelései mellett Lyell a szerte az európai kontinensen dolgozó geológusok munkájára is jócskán támaszkodott, ezért a tárgykör olyan széles és átfogó leírását adta, amilyent addig még senki.
A ''Principles of Geology'' ''(A geológia alapelvei)'' első kötete [[1830]] júliusában jelent meg (címét szándékosan választotta meg úgy a szerzője, hogy az [[Isaac Newton|Newton]] ''Principiáját'' idézze fel az olvasóban). A kötet címoldalán is feltüntetett alcíme így hangzik: ''„Kísérlet a Föld felszínén korábban bekövetkezett változások magyarázatára, figyelembe véve a ma is működő okokat”'', ami egyértelművé tette Lyell álláspontját. További terepi munkát követően (ezúttal elsősorban [[Spanyolország]]ban) a ''Principles'' második kötete 1832 januárjában jelent meg. Ebben világossá vált, hogy Lyell figyelme a fajok kérdése felé fordult. Nyíltan kimondja azt az [[ősmaradvány]]ok tanulmányozása alapján az 1830-as évekre már nyilvánvaló elgondolást, hogy a Földön valaha élt [[faj]]ok közül már sok kihalt és más fajok léptek a helyükre. A kor szellemével összhangban azonban Lyell különleges helyet tartott fenn elméletében az emberiség számára, mert fajunkat egyedinek, és az állatvilágtól különbözőnek tartotta. Azt viszont felvetette, hogy a fajok kihalásának a más fajokkal az erőforrásokért, például a táplálékért folytatott harc lehet az oka.
 
A kötetek tanúsága szerint Lyell érdeklődése a [[vulkánTűzhányó|vulkánoktól]]októl és a [[geológia]] más, dinamikus jelenségeitől a [[rétegtan]]on (sztratigráfián), az [[őslénytan]]on (paleontológián) és a glaciológián át a történelem előtti korok [[régészet]]éig és a [[paleoantropológia|paleoantropológiáig]] terjedt. A ''Principles'' egyik fő következtetése, hogy a földtörténeti múlt emlékei a jelen geológiai folyamataival értelmezhetőek. A hosszú idő alatt felhalmozódó apró változások a földtörténeti időskálán nézve jelentős változásokat eredményeznek. Ez az [[uniformizmus]] tanának lényege (szemben a katasztrofizmussal, amely álláspont hívei szerint a Föld mai geológiai arculata katasztrófák sorozata révén alakult ki).
 
Munkásságának tudománytörténeti jelentőségét növeli [[Charles Darwin]]ra gyakorolt hatásuk. Lyell megkérte a ''Beagle'' kapitányát, hogy kutatóútjukon figyeljék meg a rendellenesnek tűnő sziklaképződményeket. A kapitány indulás előtt átadta Darwinnak a ''Principles'' első kötetét. A második kötetet Darwin útközben, [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]] kapta meg. Több megfigyelésével sikerült alátámasztania Lyell elképzeléseit. Darwin hazaérkezése ([[1836]]. október) után szoros barátság és szakmai kapcsolat alakult ki a két tudós között. Mindamellett, Lyell a ''Principles'' első kilenc kiadásában tagadta az evolúció működését, csak a tizedik kiadásban (amely [[1866]]-ban, vagyis nyolc évvel ''A fajok eredete'' után jelent meg) írt arról enyhén támogató hangnemben.
117 228

szerkesztés