„Lávafolyás” változatai közötti eltérés

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Vulkán –> Tűzhányó
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Kráter –> Vulkáni kráter)
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Vulkán –> Tűzhányó)
==Dácitláva-folyások==
[[Kép:Valle Grande dome.jpg|bélyegkép|350px|Lávadóm a Valle Grande Nemzeti Parkban, Amerikai Egyesült Államok]]
[[Dácit]]os összetétel esetében a [[láva]] csak ritkán mozog lávafolyás formájában, gyakrabban ún. '''lávadómokat''' formál. Ezek már kisebb, önálló vulkáni építményeknek tekinthetők, még ha általában nagyobb [[vulkánTűzhányó|vulkánokhoz]]okhoz kapcsolódnak is. A dácitláva-folyásokat következő típusai különíthetők el:
*'''lávalepény''' – felnyomuló, de saját súlya alatt kissé szétterülő lávából kialakuló alacsony dóm
*'''aszimmetrikus lávadóm''' – viszkózusabb lávából kialakuló olyan alakzat, amely részben már a lejtéssel szemben is képes előrehaladni.
A '''karbonátit-lávák''' [[nátrium]] és [[kálium]] tartalmú anyagú, igen kisméretű (néhány 10 m hosszú) lávafolyások. Fehéres, de kihűlve barnuló anyaguk alacsony (kb. 580 °C) hőmérsékleten folyik, miközben oldott [[szén-dioxid]] szivárog fel belőle. Elsősorban a kelet-afrikai [[Oldoinyo Lengai]]-ról ismertek.
 
A '''kénlávák''' csak áttételesen nevezhetők [[vulkánTűzhányó|vulkáni]]i képződményeknek: egyes rétegvulkánokon igen nagy mennyiségben, [[szolfatara]]-működéssel halmozódik fel. Nagyobb (alulról jövő) felfűtés esetén, amelynek pontosan 113 °C hőmérsékletet kell elérnie, a [[kén]] megolvad, és hígan folyós, pahoehoe-felszínű lávafolyásként útnak indul. A hőmérséklet növekedésével a kén egyre hígabban folyós lesz, 160 °C fölött viszont (bár példa rá a természetben nem ismert) viszkozitása ugrásszerűen megnő. A Földön az [[Andok]]ból, a [[Naprendszer]]ből például a [[Jupiter]] [[Ió]] nevű holdjáról ismeretesek.
 
Ritkaságszámba megy a [[Chile|Chiléből]] leírt 20 m vastag '''magnetitláva''', pahoehoe-felszínnel.
A lávafolyások rendkívül nagy anyagi károkat képesek okozni, emberéletet azonban nem követelnek, mivel elég lassan mozognak, így könnyű elkerülni őket. Halálesetek azonban előfordultak elsősorban azért, mert a lávafolyások elvágták a menekülési útvonalakat illetve azért, mert az emberek túl közel merészkedtek hozzá (megfigyelés céljából).
 
Ritka eset amikor a lávafolyás annyira gyorsan mozog, hogy emberéleteket is követel. Hasonló eset történt 1977. január 10-én, amikor a [[Kongói Demokratikus Köztársaság]]ban levő [[Nyiragongo]] kalderájában fortyogó [[láva|láva-tó]] áttörte a [[kaldera]] falait és kevesebb, mint egy óra alatt elfolyt. A [[vulkánTűzhányó|vulkáni]]i kúp meredek lejtőjén mintegy 100 km/órás sebességgel haladt lefelé, maga alá temetve néhány falu alvó lakóit.
 
==Források==
117 228

szerkesztés