„Epheszoszi zsinat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: sl:Efeški koncil |
a Robot: Automatikus szövegcsere (-Káld Katolikus Egyház +káld katolikus egyház) |
||
21. sor:
Az efezusi zsinat 2. szakasza július 10. és 31. között tartott. [[július 10.|Július 10-én]] megérkezett a 3 pápai [[legátus]]. [[július 16.|Július 16-án]] elítélték az antiochiai pátriárkát és követőit, majd [[július 31.|július 31-én]] 6 kánonba foglalva mondtak ítéletet Nesztoriosz tanai fölött. Ám a nesztoriánusok elfogták Cirillt a zsinat császárhoz írott leveleivel együtt, s a császárt Nesztoriosz pártjára állították. A császár jóváhagyta ugyan Nesztoriosz letételét, de megfosztotta hivatalától Cirillt és Memnont is, és mindkettőt bezáratta. A felek 8-8 képviselőjét magához kérette, hogy ő döntsön személyesen. Közben belátta Cirill igazát, s a képviselőket nem fogadta, sőt megtiltotta, hogy jelenlétében beszéljenek Nesztorioszról, akit előbb Antiochiába, majd Felső-Egyiptomba száműzött.
Cirill teljes győzelmet aratott, s a hüposztatikus egység tanát általánosan elfogadták. Ennek és az efezusi zsinatnak az emlékére [[III. Sixtus pápa]] Rómában fölépíttette a [[Santa Maria Maggiore-bazilika|Santa Maria Maggiore-bazilikát]]. A [[Asszír Keleti Egyház|nesztoriánusok]] azonban befészkelték magukat az [[edessza]]i és a [[niszibisz]]i iskolákba, sőt [[498]]-ban [[Szeleukia-Kteszifon]]ban önálló patriarkátust alapítottak. Misszion-aik évszázadokon át terjesztették tanaikat egészen Kínáig és Indiáig. A [[16. század]]ban a nesztoriánusok nagy része ([[
Az efezusi zsinat utóhatásának tekinthető az úgynevezett „[[rablózsinat]]”.
| |||