„Magyarországi ruszinok” változatai közötti eltérés

[[Magyarország]]on a szocialista [[Kádár János|Kádár]]-korszakban a ruszinokat a [[Magyarországi szlovákok|magyarországi szlovákságba]] sorolták, emiatt nem volt saját szervezetük, iskolájuk és így nem alakulhatott ki sem a ruszin értelmiség réteg, sem a ruszin kultúra. Szerencsére a komlóskai születésű ruszin költő, [[Hattinger-Klebaskó Gábor]] – aki szlovákosítás ellenére ruszinnak vallotta magát – saját erőfeszítésével buzdította a ruszinságot. Sok ruszin irodalmat írt, majd társa, [[Csépányiné Kiss Judit]] is követte őt. Majd [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után, [[1991]]-ben a [[magyar kormány]]zat is elismerte a hazai ruszin kisebbséget. Megalakultak a ruszin [[helyi kisebbségi önkormányzat|kisebbségi önkormányzat]]ok, szervezetek. Azóta biztosított a ruszin nyelvű [[ruszin irodalom|irodalom]], kultúra művelése, [[Komlóska|Komlóskán]] létrejött a [[Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ]], egy nemzetiségi óvoda és iskola is.

 

 

Jelenleg [[Magyarország]] mellett több más országban is – ahol ruszinok élnek – elismerték a ruszin kisebbséget, az egy [[Ukrajna]] kivételével. Az ukránok a kárpátaljai ruszinokat, annak néptörzseit ([[bojkók|bojkó]], [[dolisnyánok|dolisnyán]], [[huculok|hucul]] és [[lemkók|lemkó]]) az ukrán nép [[néprajz]]i csoportjához sorolják. Nem létezik, olyan [[nemzetközi jog]]ilag rögzített meghatározás a kisebbségekre vonatkozóan, így a kisebbségek elismerése még mindig elsősorban egyes [[állam]]ok belügyének számít. [[Kárpátalja|Kárpátalján]] a ruszinok nemegyszer követelték nemzetiségük hivatalos elismerését az ukrán államtól, de nem jártak sikerrel.

* [[Ruszinföld]]

* [[Ruszin himnusz]]

* [[Vlach jog]]