„Tanulási akadályozottság” változatai közötti eltérés

== Szociális alapok ==
 
A [[20XX. század]]sz. derekától kezdve a követelmények növekedésével kialakult egy olyan gyermekcsoport az általános iskolákban, akik nem tudnak eredményesen tanulni, viszont nem felelnek meg az enyhe értelmi fogyatékosság kritériumainak. (idegrendszeri károsodás és 70 alatti [[IQ]]). Ezek a gyermekek gyakran kerülnek a tanulásban akadályozottak osztályaiba.
Kutatások sora igazolta hazánkban is, hogy az eltérő szociokulturális környezetből származó gyermekek készségeinek, képességeinek fejlettségében jelentős különbségek vannak. [[Magyarország]]onMagyarországon kirívóan erős az összefüggés a gyermekek iskolai teljesítménye és társadalmi háttere között az [[Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet|OECD]]-országokhoz képest.
Statisztikai tényként kezelhető, hogy az alacsonyabb társadalmi státusú családok gyermekei (illetve a roma családok gyermekei) középosztálybeli társaiknál átlagosan nagyobb nehézségekkel indulnak neki az általános iskolának, melyet az adott iskola nem hogy enyhítene, olykor még ezeket a nehézségeket, deficiteteket mélyíti is.
Kutatások sora igazolta hazánkban is, hogy az eltérő szociokulturális környezetből származó gyermekek készségeinek, képességeinek fejlettségében jelentős különbségek vannak. [[Magyarország]]on kirívóan erős az összefüggés a gyermekek iskolai teljesítménye és társadalmi háttere között az [[Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet|OECD]]-országokhoz képest.
 
[[Statisztika]]i tényként kezelhető, hogy az alacsonyabb társadalmi státusú családok gyermekei (illetve a [[romák|roma]] családok gyermekei) középosztálybeli társaiknál átlagosan nagyobb nehézségekkel indulnak neki az általános iskolának. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az [[iskola]] nem hogy nem kompenzálja, hanem még inkább elmélyíti a gyerekek otthonról hozott hátrányát. A mai magyar iskolák többsége nem toleráns a gyerekek különbözőségével kapcsolatban, és az oktatás-központúság, a teljesítményorientáltság miatt a pedagógusok kevés hangsúlyt fektetnek a nevelésre, a gyerekek alacsonyabb rendű szükségleteinek kielégítésére.
 
=== WHO szerinti értelmezés ===
 
A [[Egészségügyi Világszervezet|WHO]] 1980-ban elfogadott osztályozási rendszere az általánostól eltérő fejlődésű gyermeket/felnőttet alapvetően három gyakorlati terület szempontjából vizsgálja. Ez az új, többdimenziós megközelítés határkőnek számított a magyar [[gyógypedagógia]]igyógypedagógiai gondolkodás megújulásában is. Az irreverzibilis fogyatékos állapot értelmezés helyébe a fogyatékossági folyamat értelmezése lépett. [[Biológia]]iBiológiai, organikus szinten, tehát a szervezet szintjén sérülésről, károsodásról beszélünk, a pszichés funkciók, képességek szintjén pedig képesség-, illetve funkciózavarokról. A definíció tartalmazza a harmadik, a szociális szintet is, hiszen a megváltozott fejlődésmenetnek komoly kihatása van a szocializációra, és így beilleszkedési zavar, társadalmi hátrány keletkezik.
Ez a WHO-definíció még mindig egyenes vonalú oksági láncként fogta fel a biológiai, a pszichés és a szociális szintek összefüggéseit. Eszerint a fogyatékosság az egyén individuális minősége.
 
A WHO 2011-es klasszifikációja az 1980-as „[[fogyatékosság]]i„fogyatékossági folyamat” értelmezés kritikájából indult ki, amelynek fő elemei a kontextus faktorok jelentőségének elhanyagolása, a lineáris folyamatértelmezés, valamint a továbbra is megmaradt medicinális megközelítés voltak. Hivatalos magyar fordítása „A funkcióképesség, a fogyatékosság és [[egészség]] nemzetközi osztályozása ([[FNO]])” címen jelent meg (2004).
Ez a WHO-definíció még mindig egyenes vonalú oksági láncként fogta fel a biológiai, a pszichés és a szociális szintek összefüggéseit. Eszerint a fogyatékosság az egyén individuális minősége.
A WHO 2011-es klasszifikációja az 1980-as „[[fogyatékosság]]i folyamat” értelmezés kritikájából indult ki, amelynek fő elemei a kontextus faktorok jelentőségének elhanyagolása, a lineáris folyamatértelmezés, valamint a továbbra is megmaradt medicinális megközelítés voltak. Hivatalos magyar fordítása „A funkcióképesség, a fogyatékosság és [[egészség]] nemzetközi osztályozása ([[FNO]])” címen jelent meg (2004).
 
Ez az osztályozási rendszer a fogyatékosság három szintje, az organikus, a funkcionális és a szociális szint kölcsönhatását hangsúlyozza.
 
Névtelen felhasználó