„Janko Kráľ” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Realizmus –> Realizmus (művészet) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Kép:Janko Kral.jpg|100px|bélyegkép|jobbra|Janko Kráľ]]
'''Janko Kráľ''' vagy '''Král János''' ([[Liptószentmiklós]], [[1822]]. [[április 24.]] – [[Aranyosmarót]], [[1876]]. [[május 23.]]) [[Szlovákok|szlovák]] [[költő]], a szlovák forradalmi költészet megalkotója. Műveinek filozófiája sok hasonlóságot mutat [[Petőfi Sándor|Petőfi]] munkájával.
== Élete ==
▲[[1822]]. [[április 24.|április 24-én]] született [[Liptószentmiklós]]on, polgári családban. Édesapja mészáros volt. A [[pozsony]]i [[evangélikus]] líceumban tanult jogot, itt kezdett verseket írni, melyek [[Jozef Miloslav Hurban|Hurban]] ''Nitra'' ([[1844]]) című almanachjában jelentek meg. Kezdeti versei népies műdalok voltak, melyekhez később is szívesen visszatért. Igen sok verse mint népdal maradt fenn. Később [[Pest]]en volt kisegítő egy ügyvédi irodában. Az [[1848]]-as forradalom kitörése [[Pest]]en érte. Látva a tömeg lelkesedését és a forradalom követelményeit, úgy gondolta, hogy a szlovák mozgalomnak is a magyar szabadságharchoz kellene csatlakoznia. [[Hont vármegye|Hont vármegyébe]] ment barátjához, ahol a népet lázította a nemesség ellen. Ezért 10 hónap börtönre ítélték, amit [[Pest]]en és [[Ipolyság]]on ült le. Szabadulása után megpróbálta meggyőzni [[Ľudovít Štúr]]t is, a nemzeti mozgalom vezérét arról, hogy csatlakozzanak a magyar forradalomhoz. Nem járt sikerrel, így meggyőződése ellenére beállt a szlovák önkéntesekhez, akik a magyar szabadságharc ellen harcoltak. A szabadságharc végeztével mint lázítót, egyik helyről a másikra helyezték, majd állami hivatalától megfosztották. Élete utolsó éveit nagy szegénységben élte [[Aranyosmarót]]on, ahol [[1876]]. [[május 23.|május 23-án]] [[tífusz]]ban halt meg.
== Munkássága ==
Műveinek többsége nem maradt fenn írott formában, mivel Kráľ a legtöbb művét megsemmisítette. Műveiben kifejezésre jutnak személyes érzelmei, széles körű társadalmi problémák, a pesszimizmusa és forradalmisága. Stílusa a [[romantika]] és a [[Realizmus (művészet)|realizmus]] kettősségével jellemezhető, művei között egyaránt előfordulnak népi ihletésű dalok és filozófiai költemények is. Kortársai Kráľt furcsának találták, túl radikálisnak, ezért gyakran nevezték ''divný Janko''-nak (furcsa Jancsi). Életében sokat bolyongott gyalog, allítólag még [[Horvátország]]ba is eljutott. Munkásságát [[1952]]-re sikerült rendeznie Milan Pišút irodalomkritikusnak.
=== Költemények ===
*[[1893]] – ''Verše Janka Kráľa'' (Král János versei)
*[[1924]] – ''Balady a piesne'' (Balladák és énekek)
18 ⟶ 15 sor:
=== Válogatások ===
*[[1952]] – ''Moja pieseň'' (Az én énekem)
*[[1957]] – ''Balady'' (Balladák)
25 ⟶ 21 sor:
*[[1972]] – ''Poézia'' (Költészet)
*[[1976]] – ''Jarná pieseň'' (Tavaszi ének)
*
*''Dráma sveta'' (A világ drámája), kiterjedt költői ciklus, melyet kézirat formában [[Milan Pišút]] rendezett, [[1844]] / [[1845]]-ből származik.
=== Életmű ===
▲*[[1952]] – ''Súborné dielo'' (Életmű), melyet [[Milan Pišút]] rendezett.
=== Versek ===
*''Zverbovaný'' (Besorozva)
*''Zabitý'' (Megölve)
| |||