„Medresze” változatai közötti eltérés

a
A Szeldzsuk Birodalom lapra mutató hivatkozást egyértelműsítettem Ikóniumi Szultánság lapra a Látszer segítségével
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Bengáli –> bengáli nyelv)
a (A Szeldzsuk Birodalom lapra mutató hivatkozást egyértelműsítettem Ikóniumi Szultánság lapra a Látszer segítségével)
Az alapítványi támogatással és állami irányítással működő iskolákban a diákok a [[Korán]] ismeretén és értelmezésén túl vallásjogot, állam- és [[jogtudomány]]t , [[közigazgatás]]t, továbbá [[orvostudomány|orvoslást]], [[matematika|matematikát]], [[fizika|fizikát]], [[csillagászat]]ot, [[filozófia|filozófiát]], [[irodalom|irodalmat]] és [[művészet]]eket tanultak.
 
A kezdetben egy tanár köré csoportosuló oktatási forma a [[SzeldzsukIkóniumi BirodalomSzultánság|Nagyszeldzsuk Birodalomban]], a mai [[Irán]] területén, [[Nizámu'l-Mulk|Nizám al-Mulk]] ([[1018]]-[[1092]]) nagyvezír irányításával szélesedett ki, és ő hozta létre ennek a speciálisan iszlám képzési rendszernek számtalan iskoláját. A ''medreszék'' mint képzési központok keretet adtak a tanárok és diákok közös, "kollégium" rendszerű munkájához, illetve további lehetőséget nyitottak az iszlám építőművészet kiteljesedésére.
 
A török hódoltság alatt számos medresze működött [[Magyarország]]on. A budai Nagymecsethez (Nagyboldogasszony-, ma [[Mátyás-templom]]) kapcsolódó Musztafa pasa medreszéjét [[Szokollu Musztafa]] budai pasa (1566-1578) alapította.
[[Fájl:Samarkand-Registan.jpg|thumb|300px|Medreszék a Registan téren az 1800-as évek végén. [[Szamarkand]], [[Üzbegisztán]]. ]]
[[Fájl:Oktatási központok15sz.jpg|thumb|300px|Fontosabb [[Iszlám]] oktatási központok a 11-15. században ]]
Az első medreszéket [[Nizám al-Mulk]] [[SzeldzsukIkóniumi BirodalomSzultánság|szeldzsuk]] nagyvezír hozta létre alapvetően politikai célzattal. Nizám valódi államférfi volt,<ref>Pragmatikus, józan elveit, vallási és politikai nézeteit ''Szijászatnáme'' („A politika könyve”) című művében foglalta össze.</ref> és a ''hanafita'', illetve a ''sáfíita'' jogi iskola szigorú [[szunnita]] elveit részesítette előnyben <ref>A vallásjog legfőbb iskolái a hanafita, hanbalita, shafíita vagy málikita voltak.(→[[Iszlám#Szunnita irányzatok|Szunnita irányzatok]])</ref>, ezért harcot vívott a [[Fátimida-dinasztia|fátimida]] [[síiták]] és más eretnekségek ellen is. A nagyszeldzsuk birodalom hatalmának alapját a jog képezte ''(„madzhab”)'', és csak másodsorban a vallás. A szunna így egyfajta állami ideológia szerepét töltötte be.
 
Nizámot az egységes és központosított államvallás eszménye vezérelte. Az állam és vallás szoros összefonódása Nizám szerint a ''szeldzsukok'' uralmát hosszú távon fenntartja és legitimálja. A síita befolyás ellensúlyozására, szükségesnek tartotta olyan oktatási központok kialakítását, ahol a szunnita tanok átadása és értelmezése a kor elismert tudósainak közvetítésével történik. Kezdetben ezeket az intézményeket, alapítójuk után, „nizámíják”-nak is nevezték.
 
== Építészet ==
[[Fájl:Hodzsa Mashad-medresze.jpg|thumb|300px|Hodzsa Mashad-medresze [[Dél-Tadzsikisztánból]], 9-11. század, rekonstrukció, fantáziarajz (korai [[SzeldzsukIkóniumi BirodalomSzultánság|szeldzsuk]] építészet ) ]]
A medreszéknek már a kezdetektől fogva két típusa alakult ki: az egyiket nyitott udvar jellemezte, míg a másik esetben az udvart tetővel fedték be.